„A mi üzenetünk, hogy a kórusművek által közvetített evangélium jusson el mindenhová és mindenkihez az országban." Az I. Ferencvárosi Szakrális Kórustalálkozón jártunk.
Egyetlen pillanat is magába sűríthet egy egész emberéletet. Ugye, ismerős? Baán Katalin fotói mintha egyszerre őriznék a múlt és a jelen meghatározó pillanatait. E két idősík finom súrlódása megbékélést hozhat a huszonkét zsoltár egy-egy darabjának szemlélése közben. Ez a megbékélés azonban egyetlen perspektívából lehetséges: az örökkévalóság felől nézve.
Nincs a világnak olyan liturgikus jelenetet ábrázoló műalkotása, amely ennyire személyesen elmélyült, ennyire hitelesen reális és ennyire teológiailag helyes megfogalmazása lenne az eucharisztiának.
A reformáció 500. évében kiírt drámapályázat – Akikre nem volt méltó a világ – győztes darabja Győri L. János irodalomtörténész, tanár (Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma) és Győri Katalin tanár (Baár–Madas Református Gimnázium) közös írása negyvenöt érvényes pályázat közül. A Menekülők címmel Debrecenben színpadra állított darab dramaturgja Visky András író, rendezője pedig Visky Andrej.
Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező és egykori pályatársa, Békési Sándor teológus voltak a budapesti református teológia vendégei nemrégiben. A rajzfilmkészítőket a Pannónia...
„A cirkuszban mindig szorongtam, hogy mikor zuhannak le az artisták, és ezen a perec se sokat segített” – ismerte el a református lelkész, aki nemrégiben a Lúdas Matyi a cirkuszban című előadás után a rendező meghívására kiállhatott a porondra, hogy a megbocsátás erejéről beszéljen a gyerekeknek. De mi köze Lúdas Matyinak Jézus Krisztushoz?
A reformáció öt évszázadának novelláiból válogat a Kálvin Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent Ideje van az olvasásnak című kötet. A novellagyűjteményt a budapesti Bibliamúzeum kiállítótermében mutatták be nemrégiben. Bölcsföldi András, a kötet szerkesztője azt mondta: a klasszikus és kortárs művek a 21. századi ember legsúlyosabb kérdéseit vetik fel.
„Képeket festeni az evangéliumhoz olyan, mint az ég és a föld közé állni, és a képi világ lenyomatával jelezni, hogy Aki öröktől van, nem olyan nyilvánvaló – de itt van.” A Bibliamúzeum új időszaki kiállítása Karátson Gábor festőművész Márk evangéliuma ihlette akvarelljeit mutatja be.
„Annyi titkom maradt” – ízlelgetem a kerek 100 esztendeje született Szabó Magda írógépe előtt állva az írónő szavait. Forgatom magamban a titkosság tényét, az elmúlt dolgok és emberek olykor komisz szokását, hogy lepecsételt tartalmakat, titkokat hagynak maguk után. – Mégis mennyi titkod van, Magda? – kérdezem tovább magamban. Mennyi titka lehet valakinek?
A gyógyuláshoz nemcsak gyógyszerre van szükség, hanem arra az erőre is, amit csak a szeretet képes közvetíteni. Idegen környezetben műtétre váró gyerekek megnyugtatására szolgálnak azok a mesék is, amelyek két hangya barátságáról szólnak, miközben észrevétlenül kiemelik a gyerekeket a fájdalom szorításából.
„A hit ugrás a sötétbe – de bízhatunk abban, hogy van valaki, aki megtart minket.” Isten és az édesanya, a halhatatlanság és a bizalom, a dal és a csend párhuzamairól beszélgettünk Szabó T. Anna költővel az idei Ars Sacra Fesztiválon.
Moszul egyik utcája. Romba dőlt házak között a távolban egy tizenéves fiú. Sehol egy teremtett lélek, kétoldalt tíz méter magas törmelékhegy. A fiú túlélte az Iszlám Állam terrorját, s a világ legtermészetesebb módján sétál a háború mementói között.
Függöny mögötti zsoltárokról, az ihlet kegyelmi pillanatáról és a versírás képtelen helyzeteiről is szó esett az idei Ars Sacra Fesztivál Szárnyad árnyékában – Zsoltárok laptopra és papírlapra című irodalmi estjén, ahol három költő és egy zeneszerző engedett bepillantást Istent megszólító, személyes hangú imádságaiba.
Lebilincselő, elnémító élményben van része annak, aki ellátogat a Hegyvidék Galériába, és időt szán az ott kiállító kortárs művészek szakrális munkáira.