A mese úgy okos, hogy érthető, ami ritkaság a mai világban – állítja Berecz András mesemondó. – Ma ugyanis az okos ember ismérve, hogy érthetetlenül beszél. A mese igazat mond, arányérzéke van, segít a magyar nyelvet őrizni, sőt azt is megmutatja, hogy milyen vezetőt lát szívesen a nép maga felett. Valóban kirajzolódik a magyar nép portréja a mesékben?
A felnőttek talán bele sem gondolnak, mekkora kiváltság, hogy több bibliaolvasó kalauz közül is választhatnak, amelyek vezérfonalat adnak a Szentírás naponkénti tanulmányozásához. Mostantól a gyerekek, kiskamaszok egész éves lelki tápláléka is biztosított: 365 napra szóló, igeverseket és rövid magyarázatokat tartalmazó kiadványt jelentetett meg a Harmat Kiadó és a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány. Max Lucado Kegyelem itt és most című kötetéről a fordítóval, Szőczi Jánossal beszélgettünk.
Egyszerű, érdekes történetmesélés és szellemes, korszerű illusztrációk teszik egyedivé a nemrégiben megjelent Nagy családi gyermekbibliát. A Magyar Bibliatársulat és a Kálvin Kiadó közös kiadványát a budapesti Biblia Múzeum kiállítótermében mutatták be tegnap. A gyerekek a leghálásabbak érte, mert érdekes és nem „szájbarágós" – mondta a bemutatón a kötetet magyarra ültető Szabó T. Anna József Attila-díjas költő.
„Külföldön egy idő után rettenetes honvágy gyötör, az ember naponta kimegy a baseli pályaudvarra, csak azért, hogy elolvashassa a feliratot a vonaton: Budapest." – meséli Bereczky Ildikó a honvágyról. A református lelkipásztor tizenegy éve szervezi a Harkányi Szabadegyetemet, amelynek központi témája idén is a haza volt.
Üvegből vannak a parókia falai – tartja a mondás. Egy református lelkész felesége ennek előnyeire mutatott rá: blogot indított, amely konyhájába kalauzolja el a kíváncsi olvasót. Ágostonné Szőcs Anna célja azonban nem a receptek puszta megosztása – lelki eledelt szeretne feltálalni a konyhaművészet iránt érdeklődők egyre népesebb táborában.
Nem szabad összetéveszteni a haza fogalmát az országéval, mert a haza, a nemzet ennél jóval többet jelent. Mit jelent magyarnak lenni a globalizáció korában, hogyan látjuk önmagunkat, hogyan látnak minket mások?
Szabó Szabolcs tanár-karnagy, a Pécs-belvárosi református gyülekezet főgondnokának előadása a Xi.Harkányi Szabadegyetemen.
Évente mintegy 130 ezer beteget fogad az MRE Bethesda Gyermekkórháza. A legnépszerűbb hazai kórházak egyike az egyetlen egyházi fenntartású gyermekkórház Közép-Európa-szerte. Országos égéssérülteket ellátó központnak ad otthont, de a magas színvonalú ellátás mellett a gyermekek lelki egészségének megőrzésére is gondosan ügyelnek. Tegnap adták át az anyák házát, amelyben tíz súlyosan beteg gyermek édesanyját tudják elszállásolni, hogy éjjel-nappal gyermekeik közelében lehessenek segítve gyógyulásukat.
A szabadegyetem harmadik napján Jókai Anna írónő mondta el gondolatait a hazáról a harkányi református templomban. Az írónő – a többi közt – azt hangsúlyozta, hogy a hazaszeretet sohasem párosulhat gyűlölettel, és nincs jogunk eltorzítani azt.
„Adventben igazából nem elsősorban mi várunk, hanem minket vár az Isten. Nekünk kellene megérkezni Hozzá." Fekete Ágnes 4 hét – Adventi gondolatok című kötetét november 13-án mutatták be az Adna kávézóban, a könyv a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvecskében huszonnyolc rövid áhítat segítségével mélyülhet el az olvasó a várakozásban az évnek ebben a szakában.
Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató professzor a néphagyományok átörökítésének fontosságára hívta fel a figyelmet a XI. Harkányi Szabadegyetemen. A professzor úgy vélte, hogy a kultúra nem a szabadidő eltöltésnek a módja, hanem szükséglet.
Lelkipásztorok kérték, tavaly indult útjára a dunamelléki lelkésztovábbképzés „Tabutémák a gyülekezetben" című sorozata. A kurzus azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek mindenkit foglalkoztatnak, de kevesen mernek beszélni róluk. A többi közt ilyenek a válással kapcsolatos családi viszályok, a lelkész és a presbitérium közötti ellentétek, az eutanázia és az öngyilkosság a gyülekezetben, a lelkészek jövedelmezése, valamint egy igen jól ismert probléma: a pletyka és a rágalmazás.
Nem szabad összetéveszteni a haza fogalmát az országéval, mert a haza, a nemzet ennél jóval többet jelent. Mit jelent magyarnak lenni a globalizáció korában, hogyan látjuk önmagunkat, hogyan látnak minket mások? – ezekről a komoly kérdésekről is beszélgettünk Szabó Szabolcs tanár-karnaggyal, a Pécs-belvárosi református gyülekezet főgondnokával a harkányi szabadegyetemen.
Mi kell ahhoz, hogy a 21. századi médiazajban elérje az ingerküszöböt az egyházak kommunikációja? Miért nincs „Pálferije" a protestáns egyházaknak? Valóban csak az idősek „fogyasztják" a vallásos tartalmú műsorokat? Ki nyilatkozzon az egyház nevében? – erről is beszélgettünk Fábri György társadalomkutatóval.
Tizenegy lelkipásztort szenteltek fel a budapesti Kálvin téri református templomban csütörtök este. Az ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök hirdetett igét. Az egyházvezető azt mondta: addig nincs misszió, amíg nincs ígéret. Isten először ígér és csak utána küld.
A hűségről Istenhez és emberhez, a közönyösségről, a megfáradt gyülekezetekről, valamint a migránsválságról is szólt püspöki jelentésében Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök az egyházkerület november 12-i közgyűlésén. A testület elfogadta Simonfi Sándor lelkészi főjegyző lemondását és elrendelte új választás kiírását.
„Beszélgettem fiatalokkal, akik gyerekként konfirmáltak, és vagy a család irányította őket, vagy maguk hozták meg ugyan a döntést, de azt a lelki tartalmat, amit a megváltás később ad, hogy nem lesz könnyebb az élet, de a terheket könnyebb elviselni, egy tizenéves fiatal talán még annyira nem tudja átérezni, mint később." Mikor lesz valaki felnőtt a hitben? Mit jelent a konfirmáció tizenévesen és mit jelent felnőttként?