Valóra válhat egy borsodi cigányfiú álma. Dancs Krisztián kisgyermekkora óta szenvedélyesen szeret táncolni, ám azt maga sem merte hinni, hogy egy nap belépőt nyer a hivatásos táncosok világába. Most viszont a fővárosi Táncművészeti Egyetem hallgatójaként maga mögött tudhatja első sikeres tanévét. Hogy miért olyan rögös az út egy tehetséges roma fiatal számára, arról ő maga mesélt nekünk.
Korán megtapasztalta az előítéleteket, de azt is, hogy amit a szíve diktál, abból életre szóló hivatás lesz. Átküzdötte magát a nehézségeken, élete végső értelmét azonban azután nyerte el, hogy Isten válaszolt kétségbeesett imájára. Mező Misi énekes volt „A reformáció arcai” beszélgetéssorozat első vendége.
Egy szál gitárral a kezében énekelt arról, kicsoda számára az Úr Jézus, amikor a puha diktatúra még jócskán szedte áldozatait. Fiatal volt, nem félt, noha egyre inkább tudatosult benne a felelősségérzet családja iránt is. A Szentlélek adott erőt és bátorságot neki – vallja, tőle kapta az új dalokat is, amelyekkel mások hitét építette. Sillye Jenő dalszerző-énekes vendégei voltunk.
A legfiatalabb esperes. A precíz és pontos munkavégzés híve, de ami még fontosabb képes delegálni a feladatokat. Csapatban gondolkodik és közösen dolgoznak a célokért. Azt vallja, hogy szolgálni csak az Isten iránt érzett hálából lehet. Szabó Ferenc mányi református lelkipásztorral, a dunamelléki egyházkerület egyik főjegyzőjelöltjével beszélgettünk.
Csapatban gondolkodik, mindig megkérdezi a munkatársait, hogy miben segíthet, folyamatosan képzi magát, hogy fejlessze képességeit. Illés Dávid esperessel, a budai gyülekezet lelkipásztorával,a dunamelléki egyházkerület egyik főjegyzőjelöltjével beszélgettünk.
Sosem szerette az uniformizálást, de nem csak ez az oka annak, hogy a szobalányi egyenruhát példátlanul rövid idő alatt menedzseri öltözékre cserélte. Ha kell, ma is beáll takarítani, hiszen annyi minden hozzátartozik a tökéletes élményhez, amiről az ötcsillagos szállodák vendégeinek sejtelme sincs. Úgy tartja, ha ő jól végzi a munkáját, beosztottai is mosolygósan várják a vendégeket. Ő már csak tudja: szobalányból lett felsővezető. Adamik Mónika története.
Mi a megtérés és mi nem? Kibékíthető-e az iszlám a keresztyénséggel? Mikor jó az igehirdetés? – A többi közt ezekre a kérdésekre kaptunk választ Németh Pál református lelkésztől, iszlámkutatótól, akit pályájáról, a lelkészi hivatásról és az iszlámról alkotott képéről faggattunk.
Jókedvű szőlőből lehet jó bort készíteni – ez a titok, vallja Mészáros Pál borász. A szekszárdi szőlősgazda nyerte el az év borásza címet tavaly, és az ő gazdaságáé lett az év szőlőbirtoka elismerés is. A református presbiter Istennek ad hálát a jó termésért, de sok mással is megajándékozta még a Teremtő – minderről szekszárdi pincéjében mesélt nekünk.
A barátaival karaokézott, amikor felfigyeltek a hangjára és meghívták egy televíziós tehetségkutató műsorba. Most is éppen versenyben van: hazánkat talán idén ő képviselheti az Eurovíziós Dalfesztiválon. A húszéves Pál Benjámin az apa-fiú kapcsolatról énekel, mint mondja, világhírnévre nem vágyik, de szeretne értéket közvetíteni a színpadon állva.
Szerinte éneket tanítani a legnehezebb, igaz, nála az is kaphatott ötöst, aki nem tudott énekelni. Szerinte ugyanis a műveltség komplex dolog, amire néha könnyebb szert tenni a szabad ég alatt, mint az iskolapadban. Sikeres karvezetőként pedig néha jobban szereti a próbákat, mint a fellépéseket. Szabó Szabolcs karnaggyal, nyugalmazott magyar–ének szakos tanárral beszélgettünk.
Csaknem négy évtizede fáradozik azon, hogy a mindenkori dunamelléki püspök minél akadálytalanabbul végezhesse hivatali munkáját. Azt mondja, számadással elsősorban mégsem mindenkori főnökének tartozik. T. Kathona Zsuzsannával beszélgettünk.
Egész falvakat tanít hegedülni, családokat énekeltet meg, és mivel sosem akart tökéletes lenni, de szabad annál inkább, engedett vonzalmának, és klasszikus hegedűről népi hegedűre váltott. Tücsök, aki hangyaként él – Draskóczy Lídiával beszélgettünk.
Sokszor rácáfolt már arra, amit az orvosok megjósoltak neki, például elkezdett járni és érzéseit is kifejezi már. A nyolc és fél éves Szabó Ádám az egyik legvidámabb kisfiú, pedig ritka csontbetegségben szenved és súlyosan-halmozottan értelmi fogyatékos. Az idei Zsámbéki Templomfutás és Családi Nap bevételét az ő fejlesztésére ajánlják fel.
Költő, a cigánymisszió kommunikációs munkatársa, egyházkerülőből lett keresztyén. Legszívesebben telekürtölné a világi sajtót azokkal a példaértékű emberi történetekkel, amelyekkel munkája során találkozik. Kortárs irodalomról, reformátussá válásáról, a cigánymisszióról és a művészet értelméről beszélgettünk a budapesti Adna kávézóban Molnár Illéssel.
Tisztán csengő, elgondolkodtató zene az övék – hangozzék bár aluljáróban vagy épp zenei nagyszínpadon. A két református fiatal az életben is egy párt alkot, a legnagyobb ajándéknak azt tartják, hogy tudnak együtt muzsikálni. A NegyedÓra együttes tagjaival, Tóth Orsival és Szabó Mátyással beszélgettünk.
A Gerecse lábainál fekszik egy mesebeli falu, annak van egy mesebeli portája, a mesebeli portának pedig meseszövő gazdája és gazdasszonya, Péter bátyó és Ildikó nénje. Bár először találkozunk, régi ismerősként köszöntenek.
A református Bethesda Gyermekkórház megnyitásának százötvenedik évfordulóján ezúttal arra emlékezünk, kik is voltak az évtizedekig romos állapotban hagyott épület eredeti lakói. Róluk mesélt portálunknak az egykori diakonissza, a kilencvenesztendős Ágnes testvér.
Egy vesztett szabadságharc nemzedékének tagja, a megtorlást kamaszfejjel élte át, ifjúsága a Kádár-rendszer felívelőnek látszó szakaszára esett, alkotó éveit pedig a demoralizálódó szocializmus idején élte.