A Bibliában több mint négyszerannyi igeszakasz foglalkozik a pénzzel, mint az imádkozással. Ezek szerint a pénz fontosabb, mint az ima? Ha Isten országához tartozunk, hogyan viszonyuljunk a történelem egyik legősibb értékmérő csereeszközéhez, a pénzhez?
Kiábrázolható-e a mindenütt jelenlévő, láthatatlan Teremtő? Változott-e ez a kihívás az évszázadok során, és mit kezdünk vele a huszonegyedik században? A RefCOO kutatóműhely által kiírt pályázat a fotográfia eszközeit segítségül hívóknak tette fel a kérdést és teremt számukra bemutatkozási lehetőséget.
Nyitott, vonzó, a hagyományokat és a modernitást egyszerre megtartó kisközösség él a Pest megyei településen. A reformátusok templomot építenek, amely jellé válhat az egyházon belül és kívül élők számára.
Közel háromezren regisztráltak eddig egyházunk egyik legszínesebb programjára. A Csillagpont célja, hogy megmutassa: a református hit modern és élő, keresztyénként a mindennapokban építhetjük Isten országát.
Nincsenek mellettünk a templomban, de ettől még nem elveszettek Krisztus számára. Elfogadó lelki, szellemi térre, közösségre van szükségük, ahol szabadon lehetnek bizonytalanok, kérdéseket tehetnek fel. Ők is keresik Istent, önmagukat, azt az egyházat, ahova jó tartozniuk.
Magyar művészek, akik, mint „a hajnal szárnyaira kelt” zsoltáros, felfelé törtek, újrakezdtek, kiteljesedtek, s ezt a francia fővárosban valósították meg. Alkotásaik a huszadik századi magyar művészettörténet örökségének kitörölhetetlen részét jelentik.
„Már csak egy bárányunk van, a többi kilencvenkilenc eltűnt, de még mindig ezt az egyet fésülgetjük. A börtönökben a kilencvenkilencet keressük, ehhez nem kell különleges nyelvezet, csak a megélt, hiteles evangélium.”
A bizonytalanság elviselésének képessége az érettség egyik jele. Ez a képesség kulcsfontosságú, amikor változások elé nézünk. Ilyenkor a legmélyebb meggyőződéseink felhangosodnak, ezért nélkülözhetetlen, hogy tükörbe nézzünk és környezetünket is tükrök tartására kérjük.
Korunkban a gyülekezeti tagok nem a lelkész tekintélyén, hanem személyén keresztül tapasztalják meg az egyház érvényességét. A fiatalabb lelkészek így már egészen más közegben kezdik meg életpályájukat, mint régebben. Siba Balázs most megjelent könyve a lelkészi pálya mély kérdéseire keresi a válaszokat.
Megismerni saját hagyományainkat és felelősségteljes tudást művelni egy adott közösségért, családjainkért – vallhatjuk reformátusként. Hogyan tesszük ezt a nyilvánosság előtt? Tudunk kálvinistaként reagálni a körülöttünk lévő világra?
Bár a technológiai fejlődés egyre inkább a mesterséges intelligencia irányában halad, az embert, az etikát és az erkölcsöt nem lehet kihagyni a folyamatból. Ma a Biblia sokak szemében túl réginek és megbízhatatlannak tűnik, pedig még a posztmodern üzletpolitikai problémákra is ad válaszokat.
A hitüket gyakorló keresztények gondolkodását, gyülekezeti kötődését, közösségi kapcsolódását és médiafogyasztási szokásait is vizsgálta a közelmúltban egy országos online kutatás. Több mint 2500-an töltötték ki a kérdőíveket.
A következetességnek és az irgalomnak kéz a kézben kell járnia – vallja Horváth Norbert, a Baár–Madas Református Gimnázium fizikatanára, amikor a jó pedagógus ismérvei kerülnek szóba. Bár a fizika nagyon nehéz tantárgy, a tanár úr és tanítványai mégis úgy beszélnek a szépségeiről, hogy még az is kedvet kap egy órához, akinek éppen csak görbült a fizikajegy.
Egzotikus és rendhagyó nyelvórák, úti beszámolók, nemzetek sportjai, játékok, szavalatok, teaház, zene, skót dudás, nemzeti ételkülönlegességek, mindez jókedvvel és tanulással fűszerezve - tömören így foglalható össze a budapesti Lónyay utcai Református Gimnázium hagyományos nyelvi napja, a Bábeli találkozó.
Aki nem tudja, mi az Isten kegyelmi ajándéka, csak azért nem tudja, mert nem ismerte Cseri Kálmánt. De őt mindenki ismerte. Korunk egyik legnagyobb hatású igehirdetője volt, ha nem a legnagyobb.
Hosszú évek óta elsős és másodikos gyerekeket tanít Varga Zsoltné a Ceglédi Református Általános Iskolában. A tanítónő munkáját Benda Kálmán-díjjal ismerték el a Dunamelléki Református Egyházkerület november 10-i közgyűlésén. A tanárnő azt mondja: számára az egyik legfontosabb a gyerekek kötődése, szeretete.
A Bács-Kiskun Megyéért díjat adományozta a megye önkormányzata Hegedűs Béla esperesnek, a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjének. A megyei „Kossuth-díjnak” nevezett elismerést Kecskeméten adta át Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. A díjjal a megyében végzett kiemelkedő és eredményes munkát ismeri el az önkormányzat.
Egymás előtt imádkozni; kimondani Istennek, amit magunknak sem merünk bevallani; áldozatot hozni az Istennel való kapcsolat ápolásáért – minderről a Kárpát-medencei református ifjúsági imaéjjelen meséltek hívő fiatalok.
A Jánoshalmi Református Misszió és a Jánoshalmi Roma Nemzetiségi Önkormányzat közös közösségi házát avatták föl augusztus 27-én szombaton. Az ünnepségen igét hirdetett Hegedűs Béla esperes, Balogh Róbert, a misszió lelkésze pedig hosszabb távú terveibe is beavatott.