Az idei cigánymissziós lelkésztovábbképzés a lelkészi hivatás évéhez kapcsolódóan annak kérdéskörét járja körbe, hogy a lelkipásztornak hol és milyen lehetőségei vannak a cigány közösségekben való szolgálatra.
A sebész főorvos, volt egyházközségi és egyházmegyei főgondnok, egyházkerületi világi főjegyző, a Zsinati Tanács jegyzője életének 85. esztendejében, 2023. február 4-én visszaadta lelkét teremtő Istenének.
Közelebb érzi magát Istenhez lelkészfeleségként, bár hogy ez a szerep mit jelent, arról nem voltak határozott elképzelései. Mégis azt mondja: ha vállalkozhatna bármire az életben, akkor is valami olyanba kezdene bele, amit lelkészfeleségként is csinál. Morváné Cserna Anettel beszélgettünk.
Egy éve, február 24-én kezdődött az orosz–ukrán háború, amely milliók életét változtatta meg. A Budapest-Hold Utcai Református Egyházközség templomában úrvacsorás istentiszteletet szerveznek a békéért február 26-án, vasárnap.
Három közismert házaspár őszinte beszélgetése kapcsolatukról és családjukról a különbségek, hasonlóságok, nehézségek, gyümölcsök és a közös gyerekek tükrében.
A szentek példáját nem használhatták fel, ezért új életpéldákra volt szükség a reformáció idején. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem felesége, Károlyi Zsuzsanna alkalmas példakép volt és maradt – csak éppen más és más okból. A fejedelemasszony portréja, ahogy a történész látja, és ahogy a korabeli igehirdetők láttatták.
Egyre több a női lelkész, így egyre több a lelkészférj is, ők pedig gyakran civilek. Faragó Attila lelkészférjjel arról beszélgettünk, milyen ez az évtizedekkel ezelőtt a közvélemény számára még elképzelhetetlennek tűnő szerep.
A tíz évvel ezelőtt elhunyt Hegedűs Lóránt püspöki, egyházfői, lelkészi és teológusi öröksége a késő huszadik századi magyar református történelem kitörölhetetlen része. Erre a fontos hagyatékra emlékeztek a budapesti Szabó Dezső Katakombaszínházban február 12-én.
Legkésőbb idén ősszel sor kerülhet az új esperes megválasztására – hangzott el Pécsett azon a találkozón, ahol a Baranya-programban eddig elért eredmények összegzése mellett az idei év feladatait is megfogalmazták.
A genfi reformátor, Kálvin János egy kétgyermekes özvegyasszonyt vett feleségül. Kilenc évet éltek együtt szerelemben, ám sajnos mindhárom gyermeküket elveszítették. Idelette de Bure történetét a Kálvin-nagyregényén dolgozó Cs. Szabó Sándor írta meg.
Idén először – hagyományteremtő céllal – bált rendeznek a budapesti Ráday Házban, amelyre a keresztyén egyetemistákat és a Ráday Ház közösségét is várják.
Bár Magyarországon képzelték el az életüket, mégis hazaköltöztek Kárpátaljára, méghozzá épp a háború idején. Hájas István és felesége, Hájas-Gáspár Orsolya újszülött gyermekükkel tértek haza a nevetlenfalui parókiára, mert érezték, nem hagyhatják cserben saját gyülekezetüket.
Megkezdte kutató-mentő szolgálatát a földrengés sújtotta törökországi Mardin városában a Magyar Református Szeretetszolgálat csapata. A hétfős egység munkáját három keresőkutya is segíti a helyszínen. Jelenleg egy húszfős nagycsalád tagjait keresik. Mindeközben az MRSZ elindította első, mintegy 15 millió forint értékű humanitárius segélyszállítmányát is a túlélők megsegítésére.
A Dunamelléki Református Egyházkerület Üzemeltetési Főigazgatósága (DMRE-ÜFI) a budapesti Ráday Házban szükséges karbantartói feladatok elvégzésére munkatársat keres.