„Abban hiszek, hogy mindenki tud zenélni és énekelni. Rengeteg gátlás és korlát épül belénk, ami elveszi az örömünket, ezeket a falakat szeretném áttörni” – mondta Tóth Orsi, akivel zenéről és hitben való megmerítkezésről is beszélgettünk.
Mi visz arra egy református lelkészt, hogy sci-fi íróként is kipróbálja magát? Prédikáció és fikció kapcsolatáról, világvégéről, írói módszertanról, valamint személyes útjáról is beszélgettünk Bert Millerrel, azaz Molnár Csaba Bertalannal.
Védelem, pásztorlás, érvpárbaj, emberségesség – a koronavírusjárvány elmúlt több mint egy évében számos lelkésznek kellett eligazítást nyújtania, miközben maga is átélte az új helyzet bizonytalanságát. Oltásról, összeesküvés-elméletekről, vezetőségi vitákról, szabadságról, felelősségről és az élet átértékeléséről beszélgettünk Szász Lajos budafoki református lelkésszel.
Lehet-e szent tér az utca? Miért jó az egyháznak, ha kiteszi magát a nyílt tereken való találkozásnak? A befogadásról beszélgettünk Bölcsföldi András református lelkésszel, a Művészetek Völgye református projektjének koordinátorával.
A Dunamelléki Református Egyházkerület Kántorképző és Kántortovábbképző Tanfolyama június 14-ig várja a zenét szeretők, szolgálni vágyók jelentkezését.
„Szívesen megosztom tapasztalataimat, de arra is szabadságot kérek, hogy elmondhassam, mivel nem értek egyet. A püspök a tapasztaltságomon túl azért is kérhetett fel, mert szabad szívvel fordulok hozzá, aki nyílt és baráti hangot üt meg, ez a főtanácsosi tisztség lényege.”
Pógyor Istvánról, a hetven éve letartóztatott ifjúsági vezetőről készített dokumentumfilmet a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely.
Ingyen nyaralhatnak a Magyarországi Református Egyház szervezésében működő Bárka táborban az Országos Mentőszolgálatnál dolgozók gyermekei. A szervezők így szeretnék megköszönni a járványhelyzetben fáradhatatlanul helytállók munkáját.
Azon az éjszakán, amikor először adtak neki tiszta oxigént, többször elsírta magát – vallja meg az a fiatal családapa, aki a járvány harmadik hulláma idején került kórházba koronavírus-fertőzéssel. Kis híján intenzív osztályra került, az átéltek pedig mélyen elgondolkodtatták. Mit csinálna másként, miután felépült a betegségből? Koncz Tibor osztotta meg velünk történetét.
Miközben szabadon olvashatjuk a Bibliát, imádkozhatunk, járhatunk templomba, addig keresztyén testvéreink közül sokan az életüket kockáztatják mindezért. A gazdagréti gyülekezet honlapján mi is értesülhetünk az üldözött keresztyének helyzetéről.
„Az élet rövid, és mi szeretnénk értelmesen élni. Mi többet adhatnánk ezen a földön annál, hogy felnevelünk egy gyermeket?” Péter és Hajni a járványidőszak hatására életre szóló lépésre szánta el magát. Örökbe fogadnának egy gyermeket.
„Bármilyen vezetői feladatot lát is el az ember, azt a jó sáfár felelősségével szabad csak ellátnia. Ha egy tálentumból tízet lehet csinálni, akkor tízet is kell csinálni” – vallja Bor Imre dunamelléki presbiteri főjegyző, aki felelősséget érez azért, hogy a lehető legkisebb költséggel, optimálisan szervezzék meg az egyházkerület üzemeltetési feladatait.
Az őrbottyáni Juhász Zsófia Református Szeretetotthon is bekapcsolódott a Jerusalema nevű tánckihívásba, amely a járványhelyzet embert próbáló nehézségei után felszabadító, vidám feladatot jelentett a nyitásra készülő otthon munkatársai és lakói számára.
Egyetértés – ez a kulcsa az egyházkerület vezetésének, véli Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző. Az újabb hatéves ciklusnak szerinte arról kell szólnia, hogy az egyház még inkább összhangba kerüljön Isten tervével. Az Isten Igéjéhez való hűségre készteti az egyházkerületi elnökséget is.
A koronavírus-fertőzésben elhunytakat a családtagok holtukban sem láthatják. Ezért is számít annyira, hogy van egy szemtanú, aki látta, kísérte őket az életük végén. Hogy mi történik a kórház zárt ajtói mögött, arról Kovács Teodóra kórházlelkésszel beszélgettünk.
Történelmi felújításon esett át Tolna megye legnagyobb református temploma. Az épület a gyülekezet és a falu különleges, viharokkal és megújulásokkal teli történetének jelképe.
Az ifjúsági misszióban elengedhetetlen a hitelesség és a példamutatás, a hitre nevelés ugyanis nem más, mint az életre nevelés – állítja ifj. Csomós József református lelkész, akivel egy, a hitük elvesztéséről valló fiatalokról szóló kötet megjelenése kapcsán beszélgettünk.
A korai keresztyén mártírokról szóló történetekben az a legmeglepőbb, hogy nem a vértanúk felmagasztalásáról szólnak, hanem Krisztusról. Ezek az emberek Őt követték, ezért tudták, hogy nem itt ér véget a történetük.
Hamarosan megalakul a Baranyai Programtanács, amely közösen készíti elő és koordinálja az egyházi élet és a misszió meglévő és új formáinak kimunkálását a számos nehézséggel küzdő egyházmegyében. Miként lehet egy konfliktushelyzetből összefogás, és mi vár megvalósításra? Balog Zoltán dunamelléki püspököt kérdeztük.