Mi a közös Jeremiás prófétában, a 16. század reformátoraiban, bennünk és a fazekasságban? Egyáltalán, mit érdemes tudnunk erről az ősi mesterségről? Különleges istentiszteleten vehettek részt a Csillagpont nyitó alkalmán a fiatalok, ahol ilyen és hasonló kérdések kerültek terítékre. Avagy fazekaskorongra, ahol szó szerint „testet öltött” Jeremiás története. Segítségére volt ebben Bella Violetta igehirdetőnek Káldi Károly fazekasmester.
A magyar sikerekért szurkol két református lelkésznő a budapesti vizes világbajnokságon. A lelkes drukkerek még a nemzeti trikolórt is az arcukra festették.
Nem lelkészhez ment feleségül, mégis lelkészfeleség lett, most pedig blogot ír őszintén, tabuk nélkül. De lecsupaszíthatja-e magát ország-világ előtt egy lelkészfeleség?
Fiók vagy kisebb ládika a nagyobb ládába rejtve – ez a ládafia, amelyben a legértékesebb kincseket őrizték a régiek. Közös, értékálló kincseinkre irányítják a figyelmet a taliándörögdi református udvar házigazdái is, akik a Művészetek Völgye idei programsorozatát a reformáció értékeivel gazdagítják.
Jézus tékozló fiúról szóló példázata még azok számára is ismerősen hangzik, akik csak felületesen, csak hallomásból tudnak róla, esetleg irodalmi könyvekből, tankönyvekből szerzik ismereteiket az Újszövetségben olvasható iratokról.
A Művészetek Völgye református udvarának egyik különlegessége az a festőműhely, ahol a látogatók is bekapcsolódhatnak a fakazetták festésébe. Az alkotások a taliándörögdi református templom mennyezetét díszítik majd. Az alkotóműhelyt Votin Dóra festőművész és Szabó György építész vezetik.
Miközben a montázsait egyedül lehet igazán befogadni, megajándékoznak azzal a felismeréssel is, hogy nem vagyunk egyedül. Jobban kapcsolódunk, mint gondolnánk, igaz, egyedibbek is vagyunk, mint hinnénk. Elesettségünk végzetes, ám reményünk sorsfordító. Baán Katalin képi zsoltárai puhák és kemények, sűrűk és áttetszők, mozdíthatatlanok és folyton változók.
Múzeumi szakértőkből álló nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a budapesti Bibliamúzeum nemrégiben. A nemzetközi megméretésen arany-, ezüst- és bronzdíjat kaptak a megújult múzeum animációs filmjei.
Megállásra késztet, lelkileg feltölt és szórakoztat – így összegezhető az a páratlan előadásmód, amelynek köszönhetően a Szent Efrém Férfikart immár egyházi és világi körökben, hazánkban és világszerte egyaránt ismerik és elismerik. A zene esszenciájáról, kórusuk célkitűzéseiről és a közönség valódi igényeiről beszélgettünk Bubnó Tamás karvezetővel a Református Zenei Fesztiválon.
Minden évszakkal kapcsolatban szeretjük az álmodozást. Hangulattól, egyéni ízléstől függően valaki egy kandallóval melegített téli faházikóra vágyik az erdő közepén, mások barnán, bordón, sárgán világító őszi faleveleket gyűjtenének valamelyik belvárosi parkban.
Szabó Andrással új kötetéről, a wittenbergi magyar diáktársaság szerepéről Fenyvesi Félix Lajos beszélgetett.
Az interjú az Evangélikus Élet magazinban jelent meg.
Családos, sportos, ugyanakkor lelkiekben, imákban gazdag biciklitúrán járták végig a fasori reformátusok a reformáció fontos helyszíneit, így emlékezve a reformátor ősökre.
Valóra válhat egy borsodi cigányfiú álma. Dancs Krisztián kisgyermekkora óta szenvedélyesen szeret táncolni, ám azt maga sem merte hinni, hogy egy nap belépőt nyer a hivatásos táncosok világába. Most viszont a fővárosi Táncművészeti Egyetem hallgatójaként maga mögött tudhatja első sikeres tanévét. Hogy miért olyan rögös az út egy tehetséges roma fiatal számára, arról ő maga mesélt nekünk.
Mintegy ötezer fiatalt várnak az idei Csillagpontra július végén. A Kárpát-medencei református ifjúsági találkozónak ezúttal Debrecen ad otthont. Az ötnapos találkozót két éve készítik elő önkéntes fiatalok, de még lehet csatlakozni az önkéntesek táborába a fesztivál idején is.
Az első magyar sci-fibe is beleolvashatnak a látogatók a kecskeméti Ráday Múzeumban. A fantasztikus regényt egy református lelkipásztor írta az ezerhétszázas években. A RE-formáció, Re-konstrukció című kiállításon számos, a reformációval összefüggő különlegességről beszélgettünk Fogarasi Zsuzsa múzeumigazgatóval.
Jellegzetesen protestáns és hagyományosan népi motívumokra épülő kézműves alkotásokból nyílt kiállítás a székesfehérvári református gyülekezetben. A reformáció történelmi és kulturális öröksége az élő népművészetben című kiállításon a többi közt gyermekjátékok, templomi berendezési tárgyak, kerámiák és festett mennyezetkazetták is megtekinthetők.
Orgonajátékával azt szeretné hirdetni, hogy Isten szereti az embert. Az örömhír minden leütésében ott bujkál. Csizmadia Márta, a péceli gyülekezet orgonistája azt mondja, hogy az inspirációt mindig felülről kapja.
Jakab Miklós egy életen át vállalta a vakok és siketek lelkigondozását, ismerte a Braille-írást és jelnyelven is prédikált a hallássérülteknek. A református lelkészre emlékeztek születésének 105. évfordulóján a Református Missziói Központban.