Sola fide, vagyis egyedül a Krisztusba vetett hit által – ez az üdvösségre vonatkozó reformátori alapelv, egyben hitvallásaink egyik fő tétele is. Ugyanez hatja át Pál apostol tanításait is. Jakab levelének szerzője azonban mintha ennek mondana ellent, amikor a cselekedetekre helyezi a hangsúlyt. Vagy mégsem?
Ezzel a címmel hirdette meg idei őszi konferenciáját a Református Fiatalok Szövetsége. A november 4. és 6. közötti találkozó helyszíne ezúttal Miskolc. Hogy mit jelent az igazi szabadság, arról a REFISZ elnökét, Rácz Gábort kérdeztük.
Megelevenedtek a gyerekhősök, a fiatal forradalmárok, az ellenségek, a mártírok. Feldübörögtek a harckocsik, eldördültek a fegyverek. Találkozott a múlt és a jelen. A lónyays diákok nem felejtik ötvenhatot, de bizonyára mindig emlékeznek majd a forradalom hatvanadik évfordulójára is.
A Bács-Kiskun Megyéért díjat adományozta a megye önkormányzata Hegedűs Béla esperesnek, a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjének. A megyei „Kossuth-díjnak” nevezett elismerést Kecskeméten adta át Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. A díjjal a megyében végzett kiemelkedő és eredményes munkát ismeri el az önkormányzat.
A "Fogyatékkal élő gyülekezeti tagokkal való kapcsolattartás és kommunikáció" címmel előadássorozatot tart a Református Missziói Központ. Az ismeretterjesztés célja, hogy a lelkészek, presbiterek, gyülekezeti tagok, teológusok, megfelelő előismerettel rendelkezzenek a fogyatékkal élők speciális körülményeiről, és személyre szabott kommunikációs technikákkal tudják átadni az evangélium üzenetét.
„1956 magyar forradalma az emberi méltóság forradalma is volt egy olyan rendszerrel szemben, ami a kommunista diktatórikus politika értelmében pontosan azokat fosztotta meg alapvető jogaiktól, akiknek azt a boldog célt ígérte, amit éppen a történelem hordozna számukra." (Bogárdi Szabó István református püspök)
Ausztria lakossága megrendülten fogadta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hírét. Az ausztriai magyar gyülekezetek is bekapcsolódtak a csaknem kétszázezer magyar menekült ellátásába és lelkigondozásába. Hogy hogyan, arról a felsőőri gyülekezet egykori lelkészének özvegye, Gyenge Imréné Edit néni mesélt.
Csúcsminőségű számítógépekkel felszerelt médiaműhelyt adott át a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a Károli Gáspár Református Egyetemen csütörtökön.
Vajon ki és hogyan szabta meg, milyen könyvek alkossák a Szentírást, és miért más a katolikusok Bibliája, mint a reformátusoké? A kánonról és a Bibliába be nem került könyvekről alkotott reformátori felfogásról beszélt A Második Helvét Hitvallás mai üzenetei című konferencián Zsengellér József, a budapesti református teológia dékánja.
A lelkigondozó számára a hit, a spiritualitás, az Isten jelenléte nem csak opció, amit akár be is lehet vonni a segítő, terápiás folyamatba, hanem maga az emberi valóság. A tízéves Gyökössy Intézetről Tóth János református lelkipásztorral, az intézet vezetőjével beszélgettünk.
Máig háborús bűnösként, jelöletlen tömegsírban nyugszik az 1944–45-ös délvidéki vérengzés több tízezer halálos áldozata, köztük több ezer magyar. A tragédiát máig elhallgatás övezi. Informálni és a háborús bűnösként elkönyvelt, máig sem rehabilitált, ártatlan áldozatokra emlékezni – ez a célja a Délvidéki Magyar Golgota 1944–45 vándorkiállításnak.
„A hitbéli bátorságot a magyar református egyház akkor is magában hordozta, amikor a kommunista diktatúra legsötétebb időszakában elvették tőle nagy múltú iskoláit, szellemi vezérét, tudós püspökét száműzetésbe kényszerítették, vezetőit békepapokra cserélték, lelkészeit pedig kegyelemkenyéren tartották."
Hitünkből értékek következnek – ez a címe Németh Zsolt református politikus nemrégiben megjelent könyvének. A szerző 2002 és 2014 közötti időszakban született beszédeiből, interjúiból és írásaiból válogatott kétkötetes mű egy hívő politikus felelősségéről is sokat elárul.
Egymás előtt imádkozni; kimondani Istennek, amit magunknak sem merünk bevallani; áldozatot hozni az Istennel való kapcsolat ápolásáért – minderről a Kárpát-medencei református ifjúsági imaéjjelen meséltek hívő fiatalok.
Hosszú sorok kígyóztak a szerző asztalánál Viola Judit történelmi kalandregényének bemutatóján. Az első kötetes írónő fáradhatatlanul dedikált, végül kevésnek bizonyult a könyváruház készlete. A református lelkipásztor Sasok a viharban című regénye vérzivataros, trónviszályos esztendőkben, a XIII. századi Magyarországra repíti az olvasót.
„Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.” (Mt 5: 5)
Az idei Teremtés hete igazi utazásra, lelki ösvényre invitálta azokat, akik érzik és értik, hogy a világunk nem mindennapi üzem.