A háború elől menekült vissza szeretett gyermekkori gyülekezetébe, ahol ismét otthonra lelt – és lehetőségre, hogy másokért tegyen. Egységről és összetartozásról egy délvidéki gyülekezeti tag szemével.
Vallja, hogy Istennek csak a legnemesebbet adhatjuk, erre törekszik kántorként, művészként, magánemberként. Hálás, mert Isten a zene által nagyon meggazdagította, célja, hogy a zenélésen keresztül is az evangéliumot hirdesse.
A Szentírást népszerűsíteni rendkívül bonyolult feladat. Komoly munkát igényel az is, hogy széles tömegek számára érthető nyelvezetű legyen. A Magyar Bibliatársulat főtitkárával, Pecsuk Ottóval beszélgettünk.
A gyülekezet, ahol mindenki egyformán fontos. A simontornyai reformátusok békességben, egyetértésben, dunamelléki „végvárként” gyakorolják hitüket. Lelkészük húsz éve ragaszkodik hozzájuk, kántoruk tizenkét évesen szolgál az istentiszteleteken.
Egy lány, aki leszereli a fiúkat a teológusfocin. Egy lelkészjelölt, aki feladta addigi elképzeléseit a jövőjéről, hogy kövesse az elhívását. De vajon merre vezet a labda útja? És a hité? Minderről Zoltán Bettinával beszélgettünk.
Eltérő karakterek, egymást kiegészítő egyéniségek. Nyitottak, lazák és mégis nagyon komolyak. Ritkán szolgálnak együtt és nincs két egyforma nap az életükben. Ahová csak tudják, elviszik az evangéliumot, sajátos missziót folytatnak falun és százezres nagyvárosban.
Victor Andrással beszélgettünk a természettudományok komplex megközelítéséről, az ökotudatosságról, a mértékletesség és a szemléletváltás fontosságáról, valamint a pedagógusok felelősségéről.
Az emberek élni akarnak a romok között is – mondta Bogárdi Szabó István püspök, aki nemrégiben egy küldöttséggel együtt a polgárháború sújtotta Szíriába látogatott. Az egyházvezető szerint példás a közel-keleti keresztyének igyekezete, és most rajtunk a sor, hogy segítsünk a pusztítás elszenvedőinek.
Markusovszy térre nyíló főbejárat, két külön kollégium, hosszú távú finanszírozási modellek – Zsengellér József stratégiai rektorhelyettessel a Károli Gáspár Református Egyetem beruházásairól beszélgettünk.
Jelen vannak a településen, ezt minden értelemben megszeretnék élni. Fiatalok, lelkesek és életrevalók, céljuk, hogy hitelesen képviseljék a hitüket Délegyházán, ahol a semmiből létrejött református gyülekezetet vezetik.
A második otthonukat veszítették el, ám a tragikus tűzeset sorsfordító perceiben valódi szabadulást éltek át. A történtek feldolgozásáról kérdeztük a Ráday kollégisták lelkigondozóját, Bölcsföldi Andrást, aki lelki útjukon kíséri a teológusokat.
A fizikai építkezések mellett lelki építkezésre is szükség van. Nem téveszthetjük szem elől a missziós célokat, ezért az épületek mellett a közösségi életnek is vonzóvá kell válnia.
Ez a fajta írás egy sajátos performansz, amely hatással van alkotóra és végeredményben gyönyörködőre egyaránt – vallja Hári István, aki számos könyvet másolt le kézzel Károli Gáspár Újszövetségétől kezdve William Shakespeare összes művéig. Az íródeákként ismertté lett „előadóművésszel” beszélgettünk.
A hosszú távú tervek mellett most gyors megoldást kell találni a könyvtári raktár elhelyezésére a folyamatos működés érdekében.
Berecz Ágnes gyűjteményigazgatóval beszélgettünk a tűzeset következményeiről.
„Amelyik kapcsolat nem jut el addig a pontig, hogy akár válás is lehetne, az még nem is kezdődött el” – vallja Záborszky Zsófia pszichológus. A kisgyermekes anyukát a házasság lélektanáról kérdeztük.
Tizennyolc évig imádkozott alkoholbeteg férje gyógyulásáért, majd egy nap válaszút elé állította: vagy a család, vagy az ital. Egy óra gondolkodás után a férfi megadta a választ. Negyvenöt évnyi házasság után boldogabbak, mint valaha. Hogy miként lehetséges ez, arról Sipos Lajos és felesége, Katalin meséltek portálunknak.
Mitől tud egy házasság tartós lenni, a benne élők pedig nemcsak elviselni egymást, hanem boldogan élni? A házasság hete idei arcai, Gorove László mentőorvos, katolikus diakónus és felesége, Gorove Kriszta angol–német szakos tanár osztották meg velünk saját válaszaikat.
Vallja, hogy Isten szeretetét kell továbbadnunk a zenén keresztül, erre a népzene is alkalmas, amely sokszor személyesebb, mint a külföldi énekek. Jól ismert dicséreteinket dolgozza fel a népzene nyelvén, sőt, népdalokat is gyűjt. Így szeretteti meg református énekeinket.