A böjti időszakban, nagypéntekre és húsvétra készülve nyitotta meg legújabb időszaki tárlatát a Bibliamúzeum. A monografikus kiállítások után ezúttal huszonöt kiváló magyar művész alkotásaiból készült újszerű válogatás. A képek alkotói mindannyian olvasták a Bibliát, és ami megjelent a lelkükben, azt ábrázolták a vásznon.
Az Operaház is készül a reformáció 500. évfordulójára. Idén ősszel három produkcióval is megemlékeznek a 16. században indult hitújításról: Meyerbeer A hugenották, Verdi Stiffeliójának koncertszerű előadása és Verdi Requiemje várja a közönséget.
Azt mondták róla, soha nem hagyta el a száját szitokszó. Kérdezték is tőle, mi történik, ha nagyon megharagszik. Akkor hallgatok - felelte. De ha nagyon, nagyon megharagszik? - faggatták tovább. - Akkor még jobban hallgatok - zárta le. Kétszáz éve született Arany János, a magyar költészet zseniális művésze.
"A képet ragyogó, fehér vásznak helyett a kidobott, megrepedt, átszegezett deszkák között keresi. Kutatja, melyikük történetébe tud belépni, ugyanis nem hiszi, hogy a kép története vele kezdődött volna." Votin Dóra festőművész kiállításáról Molnár Illés recenzióját olvashatják.
Mi foglalkoztatja a református lelkipásztorokat, miről írnak, ha tollat ragadnak szabadidejükben? Az elmúlt esztendőben több lelkésszell is beszélgettünk új könyvéről. A kötetek között jellem-ábécé, Kálvin-tanulmányok és egy történelmi regény is található. Ez utóbbit álnéven írta szerzője.
A labdarúgás és az irodalom nem is állnak olyan messze egymástól, ezt számos remekmű és életpálya bizonyítja magyar nyelvterületen. E kettő, általunk is kedvelt területről válogattunk cikkeink közül, folytatva a visszatekintést a mögöttünk álló esztendőre.
Károli Gáspár és lelkésztársai Vizsolyban közreadott első teljes magyar nyelvű Szentírás minden idők legnagyobb hatású bibliafordítása magyar nyelvterületen. A fordítási és nyomdai munkálatokról, a fordítók kilétéről, a korabeli viszonyokról és a vizsolyi biblia hatásáról beszélt Szabó András irodalomtörténész a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Három éve jártam utoljára Módoson, ezzel a kisfiúval még nem találkoztam, és ő sem velem. Elég volt néhány biztató tekintet és mosoly, hogy a gyermek, aki nagy kópé hírében áll, egyszer csak ott teremjen előttem, pedig már igazán semmi sem kötelezte volna arra, hogy még egyszer azt mondja: köszönöm.
"Ma már együttesek százai játszanak eredeti népzenét az országban, ez a mi fiatalságunk idején egészen másképp volt. A népzenével foglalkozni cikinek számított" – mondta "A hangszeres népzene feltámadása" címmel tartott előadásában Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncház-mozgalom egyik elindítója.
Ekként nevezte őt későbbi legnagyobb politikai ellenfele, Kossuth Lajos. Gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász a modern Magyarország egyik megteremtője volt. Szellemi hagyatéka ma már hungarikum. Hogy miért, arról Csorba László történész és Szabó Szabolcs karnagy, irodalomtudós beszéltek a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Eleinte kuruzslónak bélyegezték, az általa feltalált készítményt pedig betiltották. A betegek mégis özönlöttek kisvárdai otthonához, sokan azt állították: cseppjei segítségével gyógyultak meg. A Béres Csepp ma már hungarikum – a gyógyszerkészítmények között elsőként lett azzá. Id. Béres Józsefre emlékezett unokája, Béres Marcell a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Rajtam áll, hogy magyar leszek-e vagy sem, mert az, hogy ide születtem, a Kárpát-medencébe, még nem jelent semmit – jelentette ki Magyarnak lenni lehetőség címmel tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Kiemelt magyar értékek, amelyeket a magyarság önmagával, a világnak pedig legalább egy része a magyarsággal azonosít – ezek a hungarikumok. Hogy mi és miért lesz hungarikum, arról Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke beszélt a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Protestáns hősök
A magyar reformáció elmúlt ötszáz évének ötven protestáns alakját mutatja be a nemrégiben megjelent Protestáns Hősök című kötet.
„Egy könyv születése hasonló örömmel tölt...
A reformáció ötszáz éves jubileumához kapcsolódva Magyarország kisebb városaiba is eljut az a koncertsorozat, ahol protestáns zenei kincsek között válogathat a közönség. A hétvégén pedig a Pesti Vigadóba érkezik a Kárpát-medencei magyarok zenéje.
Öntörvényű, mindig a saját útját járó művész volt - tartják Tóth Menyhértről, a 20. századi magyar képzőművészet egyik kiemelkedő alkotójáról. A festőművész nem követte a nemzetközi trendeket, egyedit és utánozhatatlant hozott létre.
Hosszú sorok kígyóztak a szerző asztalánál Viola Judit történelmi kalandregényének bemutatóján. Az első kötetes írónő fáradhatatlanul dedikált, végül kevésnek bizonyult a könyváruház készlete. A református lelkipásztor Sasok a viharban című regénye vérzivataros, trónviszályos esztendőkben, a XIII. századi Magyarországra repíti az olvasót.
Négyszáz év múltán a nagy utazó, református lelkész Szepsi Csombor Márton nyomába eredt Móser Zoltán fotóművész és Szalai Attila újságíró, politológus.