Nincs a világnak olyan liturgikus jelenetet ábrázoló műalkotása, amely ennyire személyesen elmélyült, ennyire hitelesen reális és ennyire teológiailag helyes megfogalmazása lenne az eucharisztiának.
A reformáció 500. évében kiírt drámapályázat – Akikre nem volt méltó a világ – győztes darabja Győri L. János irodalomtörténész, tanár (Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma) és Győri Katalin tanár (Baár–Madas Református Gimnázium) közös írása negyvenöt érvényes pályázat közül. A Menekülők címmel Debrecenben színpadra állított darab dramaturgja Visky András író, rendezője pedig Visky Andrej.
Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező és egykori pályatársa, Békési Sándor teológus voltak a budapesti református teológia vendégei nemrégiben. A rajzfilmkészítőket a Pannónia...
„A cirkuszban mindig szorongtam, hogy mikor zuhannak le az artisták, és ezen a perec se sokat segített” – ismerte el a református lelkész, aki nemrégiben a Lúdas Matyi a cirkuszban című előadás után a rendező meghívására kiállhatott a porondra, hogy a megbocsátás erejéről beszéljen a gyerekeknek. De mi köze Lúdas Matyinak Jézus Krisztushoz?
A reformáció öt évszázadának novelláiból válogat a Kálvin Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent Ideje van az olvasásnak című kötet. A novellagyűjteményt a budapesti Bibliamúzeum kiállítótermében mutatták be nemrégiben. Bölcsföldi András, a kötet szerkesztője azt mondta: a klasszikus és kortárs művek a 21. századi ember legsúlyosabb kérdéseit vetik fel.
„Képeket festeni az evangéliumhoz olyan, mint az ég és a föld közé állni, és a képi világ lenyomatával jelezni, hogy Aki öröktől van, nem olyan nyilvánvaló – de itt van.” A Bibliamúzeum új időszaki kiállítása Karátson Gábor festőművész Márk evangéliuma ihlette akvarelljeit mutatja be.
„Annyi titkom maradt” – ízlelgetem a kerek 100 esztendeje született Szabó Magda írógépe előtt állva az írónő szavait. Forgatom magamban a titkosság tényét, az elmúlt dolgok és emberek olykor komisz szokását, hogy lepecsételt tartalmakat, titkokat hagynak maguk után. – Mégis mennyi titkod van, Magda? – kérdezem tovább magamban. Mennyi titka lehet valakinek?
A gyógyuláshoz nemcsak gyógyszerre van szükség, hanem arra az erőre is, amit csak a szeretet képes közvetíteni. Idegen környezetben műtétre váró gyerekek megnyugtatására szolgálnak azok a mesék is, amelyek két hangya barátságáról szólnak, miközben észrevétlenül kiemelik a gyerekeket a fájdalom szorításából.
„A hit ugrás a sötétbe – de bízhatunk abban, hogy van valaki, aki megtart minket.” Isten és az édesanya, a halhatatlanság és a bizalom, a dal és a csend párhuzamairól beszélgettünk Szabó T. Anna költővel az idei Ars Sacra Fesztiválon.
Moszul egyik utcája. Romba dőlt házak között a távolban egy tizenéves fiú. Sehol egy teremtett lélek, kétoldalt tíz méter magas törmelékhegy. A fiú túlélte az Iszlám Állam terrorját, s a világ legtermészetesebb módján sétál a háború mementói között.
Függöny mögötti zsoltárokról, az ihlet kegyelmi pillanatáról és a versírás képtelen helyzeteiről is szó esett az idei Ars Sacra Fesztivál Szárnyad árnyékában – Zsoltárok laptopra és papírlapra című irodalmi estjén, ahol három költő és egy zeneszerző engedett bepillantást Istent megszólító, személyes hangú imádságaiba.
Lebilincselő, elnémító élményben van része annak, aki ellátogat a Hegyvidék Galériába, és időt szán az ott kiállító kortárs művészek szakrális munkáira.
Három különböző század, három asszonysors. Valamennyiüket megpróbálta az élet, ők viszont mindent megtettek, hogy széppé tegyék azt – mások számára is. Divatról, házasságról, üldözöttek bújtatásáról, gyógynövényekről és kitelepítésről mesélt a református asszonyok szellemi hagyatékát felidéző tulipános láda az idei Művészetek Völgyében.