Civilek a pályán
A szerdai fórumot azért hívták életre, hogy az etika szerepét vizsgálja több lényeges témakörön belül.
A nemzet etikai, erkölcsi, adóssága sokkal súlyosabb, mint az egész nemzetgazdaságé, az erkölcsi lét forrásának szennyezettsége nagyobb veszedelmet jelent, mint az elmúlt időszak környezeti katasztrófái, a védműrendszerek elhanyagolt állapotánál lényegesen nagyobb kockázat az emberi kapcsolatok zűrzavara, védtelensége – mondta köszöntő beszédében a dunamelléki református püspök.

Nem erkölcsös ugyan, de törvényes
Az etikára szükség van a munka és a gazdaság világában is, melyet – mint mondta - mérgez a XX. század hírhedt szlogenje: nem erkölcsös ugyan, de törvényes. A püspök úgy fogalmazott: akkor vagyunk igazán bajban, ha magát az erkölcsöt úgy tekintjük, mint aminek semmi keresnivalója a pályán. Az etika komolyan vétele véleménye szerint annak a belátása, hogy az utóbbi időszakban alapvetően és drasztikusan romlott a nyugati civilizáció értékszemlélete. Ma már nemcsak értékvesztett, hanem evidenciáit vesztett világban élünk, ezért az etika újratanulásának folyamatában elsőrendű feladata van a köznevelésnek, ebben pedig a szülőknek és pedagógusoknak szövetségben kell lenniük.

Mit kell cselekednem?
A püspök médiáról is beszélt, mint mondta: az etikai megfontolások a médiában a rétegműsorokba szorultak vissza lehetőleg reggel öt óra és öt óra tíz perc közé, pedig a mit kell cselekednem kérdésre adott válaszban a médiának is nagy szerepe van. Szabó István felhívta a figyelmet: „óvjuk meg magunkat attól, hogy életünket puszta technikai folyamatok együttesére szűkítsük és az emberi életet biológiai és kémia folyamatok érdekes variációjának tekintsük.” Úgy vélte, hogy Istenről nem beszélni, Istent nem keresni veszélyes, mert a szüntelen emberi kérdésre, hogy mit kell cselekednem, Isten nélkül csak csapongó és céltalan válaszokat tudunk adni, vagy végleg elfelejthetjük magát a kérdést is és azt, hogy honnét származik az ami igaz, jó és szép.

Támadják és tagadják a tradicionális értékeket
A civilek tanácskozásán a református püspök mellett felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki úgy vélte, hogy nemcsak Magyarország, hanem az egész civilizáció szellemi-erkölcsi válságban van. Semjén Zsolt szerint az egész világ problémája, hogy a mai liberális demokrácia szisztematikusan és intézményesen is tagadja, támadja a tradicionális értékeket. Ezzel a társadalmi romboláson túl önpusztító módon azt az alapot is felszámolja, amelyen ő maga is létezik. Hozzátette: azzal, hogy a családokat rombolják, az egész társadalom működésének alapjait rombolják.

Mi a rossz és mi a jó?
A miniszterelnök-helyettes Gyurcsány Ferenc őszödi beszédére utalva azt mondta, bizonyos kör számára meghatározó értelmiségiek óriási bűvészmutatványt mutattak be arról, hogy a hazugságbeszéd az igazság. Ennek a következménye az, hogy nem válik világossá a társadalom számára, hogy mi a rossz és a mi a jó. Semjén Zsolt úgy vélte, hogy a kereskedelmi médiumok valóság show-i társadalompusztító hatásúak, mert rossz példaképeket állítanak a fiatalok elé, ezért nem kerülhető meg az állam felelőssége, hogy a médiában mit enged bemutatni. Arról is szólt, hogy a kereskedelmi médiumok a minél nagyobb profit érdekében, a nézettség növeléséért a legaberráltabb és legsötétebb dolgokat mutatják be a leggátlástalanabb módon, ezt pedig az államnak korlátoznia kell a társadalom védelmében.

Erősíteni a hittanoktatást az állami iskolákban
Az oktatási államtitkár szerint előtérbe kell helyezni az erkölcsöt és az etikát az oktatásban. Hoffmann Rózsa azt mondta: etikaoktatás mindenütt lesz, és kötelezővé tenni ugyan nem, de erősíteni akarják a hittan oktatását az állami iskolákban is. Erkölcsös társadalmat erkölcsi analfabétákkal nem lehet építeni - fogalmazott a politikus. Fontosnak nevezte, hogy a pedagógusok kiválasztásában, képzésében az etikai tartalom és szakmai alkalmasság megjelenjen. Úgy vélte, hogy el lehet küldeni a pályáról szakmai alkalmatlanság miatt azt a pedagógust, aki például pornográf képeit a világhálón mutogatja. Olyan jogszabályokat kívánnak alkotni, amelyek megfelelnek az erkölcsi értékrendnek. Minden eszközt megadnak, hogy az egyházi iskolák száma gyarapodjék, ugyanakkor azt is hangsúlyozta: nem híve annak, hogy csak a formális egyházi iskolák száma növekedjen. Olyan egyházi iskolákra van szükség, ahol a hitüket mélyen megélő, azt tisztességen gyakorló tanárok a jó erkölcsre is tanítják a gyermekeket - mondta Hoffmann Rózsa.

Az erkölcsi fejlődés nem mérhető számokban
Az államtitkár szólt a belső értékvesztésről, ami összekeveri a hazugságot az igazsággal, a tekintélyt, tiszteletet nem ismeri, és áthatotta az elmúlt húsz évben a társadalmat, érintette az iskolákat is. Az államtitkár kifejezetten pedagógiai jellegű oknak nevezte, hogy az elmúlt évtizedekben csak a mérhetőt díjazták az iskolákban, csak azt tekintették iskolai eredménynek, ami számokban, mértékegységekben kifejezhetők. A különböző mérések, amelyek a közoktatásban megjelentek hasznosak, de a gyermek erkölcsi fejlődése számokban nem mérhető.

A népnek tartoznak felelősséggel

A parlamenti tanácskozáson beszédet mondott Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, aki azt hangsúlyozta, hogy a médiának meg kell felelnie egy alapvető etikai mércének, a média munkatársai pedig a népnek tartoznak felelősséggel. Az előadók között volt még Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, aki a cigánylét etikai kihívásairól beszélt, valamint Baritz Sarolta Laura Domonkos-rendi szerzetes, Oberfrank Ferenc, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ügyvezető igazgatója, Czakó Gábor író és Balás Béla, a Kaposvári Egyházmegye megyéspüspöke.