Sípálya az egyetemeken

Nincs két egyforma hópehely, nincs két egyforma egyetemista. Bár a hazai felsőoktatás napjainkban síkos terület, az egyetemi misszió egyre nagyobb lendületet kap.


„Mi mind különbözőek vagyunk" - ez volt a legnagyobb keresztyén egyetemi missziós diákszervezet idei téli táborának jelmondata. Hazánkban megközelítőleg 35 egyetemi keresztyén diákkör működik, a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) tagjai minden évben egyszer találkoznak, hogy a vizsgaidőszak után megpihenjenek, lelkileg feltöltődjenek, és tapasztalatokat cseréljenek a második egyetemi szemeszter kezdetén. Igetanulmányozás, ima a hallgatókért, felsőoktatási kerekasztal, közgyűlés, szemináriumok, lehetőségek piaca, önvédelmi tanfolyam, zenés dicsőítés, játékos est, kávéház és friss hó várta az egyetemi misszió diák és szenior tagjait február 7. és 10. között Egerben.


- Minden egyes hópehely egyedi, de ha nem kapcsolódnának egymással, nem lehetne rajtuk síelni. Az Istennel való kapcsolat sosem vezet individualizmushoz, sosem csak rólam és Istenről szól. Szükségünk van egymásra ahhoz, hogy meg tudjuk vallani a hitünket az egyetemen - mondta igehirdetésében Martin Haizmann, a diákszövetség európai régiójának titkára.
- Eljutottunk oda, hogy ha megkérdezik tőlünk, elmegyünk-e egy aznap esti programra, azt feleljük, majd meglátjuk, mert néhány órára előre sem szívesen kötelezzük el magunkat. A talánosok azonban nem tartoznak azok közé, akik a történelmet írják. A szeretet nem érzés, hanem az általunk tanúsított elköteleződés. Ne csak a vizsgák és az esküvőtök napjának fényében éljetek, hanem leginkább arra a nagy napra való tekintettel, amikor Isten mindenkit megítél a tettei szerint - hívta fel az egyetemisták figyelmét a tábor főelőadója.

A MEKDSZ legnagyobb éves találkozóján sokan idén először vettek részt.
- Amikor Martin arról beszélt, hogy egyetemistaként volt idő, amikor szégyellte az evangéliumot, tükröt tartott elém. Bár a csoporttársaim, a lakótársam és a munkatársaim tudják rólam, hogy keresztyén vagyok, nem szoktam kitenni a hitem az ablakba, mert azzal az ellenkező hatást váltanám ki, mint amit szeretnék. De elhatároztam, hogy sokkal többet fogok beszélni Jézus Krisztusról és arról, amit véghezvitt - árulta el érdeklődésünkre az egyik református egyetemi hallgató, Borbiró Judit.

- Minden diákban él egy elképzelés arról, hogyan alakult ki a környezetünk és az emberi társadalmak.
Sokan nem szeretnének foglalkozni a saját nézeteikkel sem, mert úgy érzik, kilátástalan az életük, gyakran lelkiismeret-furdalásuk van, és nincs számukra remény; mások rózsaszín ködben élnek, és mennek, amerre a lábuk viszi őket. Olyankor lehet az emberekkel az evangéliumról beszélgetni, amikor már fölismerték, milyen könnyen megingathatók ezek a rendszerek - osztotta meg velünk tapasztalatait Lehotay-Kéry András diákkörvezető.

Az egyetemi misszióban nem csak magyar diákok vesznek részt. Debrecenben közel száz afrikai egyetemi hallgatót számláló diákkör működik. Bár az európai egyetemek vonzóak az afrikai fiatalok számára, a szekuláris Európa nem jelent számukra biztonságos környezetet.
- A diákkörünk olyan, mint egy nagy család; ők a legjobb barátaim és munkatársaim a szolgálatban. Gyakran anyagilag is támogatjuk egymást, és ha nem lenne ez a diákkör, valószínűleg feladtam volna az itteni tanulmányaimat, ahogy azt sokan megtették, hiszen nem tudtak egyedül boldogulni egy idegen országban - számolt be a kenyai Luna Djirackor. Az orvostanhallgató sok magyar fiatallal találkozott, akik szilárdan hisznek az evangéliumban; mint mondta, kivételesen szép, hogy Magyarországon az evangélium útjában nem áll törvény. Az afrikai diákkör tagjai is számos szociális szolgálatot végezhetnek városukban: rendszeresen ellátogatnak kórházakba és öregotthonokba.

- Hiszünk abban, hogy maguk a keresztény diákok is formálódnak a misszió során. Nem postaszolgálat vagyunk; minden diák azt tudja képviselni, ahogy őt átformálta az evangélium - fogalmazott érdeklődésünkre Járay Márton. A MEKDSZ-főtitkára a diákszövetség 2020-ig elfogadott stratégiáját ismertetve elmondta, a jövőben szeretnék a már szakmájukban tevékenykedő egykori diákkörösöket még jobban bevonni a diákmisszióba, a téli tábor teológiai, pszichológiai, valamint élménypedagógiai szemináriumait ezért túlnyomórészt a missziós szervezet szenior tagjai tartották.
- Szeretnénk a rendelkezésünkre álló tudáshalmazt a diákok számára hozzáférhetővé tenni. Fontos, hogy amit keresztyénként átélnek, rendszerben lássák, és arról mások számára is érthetően tudjanak beszélni. Az egyetemi hallgatók szűk rétege mélyre akar ásni bizonyos kérdésekben. Hozzájuk is szeretnénk eljuttatni az evangéliumot, ezért azokat a diákokat, akik maguk is mélyen gondolkodó emberek, szeretnénk segíteni abban, hogy akadémiai szinten meg tudjanak szólalni, és nem keresztyén értelmiségieknek is vonzó programokat tudjanak szervezni.


A diákkörök evangelizációs programjainak megsegítésére háromszázezer forintos alapot hoztak létre - jelentette be a szervezet elnöke a MEKDSZ idei közgyűlésén. Bár tavaly a felekezetközi szervezet kevesebb állami támogatásból gazdálkodott, a munkatársak az adományoknak köszönhetően egyre több utazótitkári feladatot láthatnak el szerte az országban. A diákszövetség tervei között szerepel, hogy a magyar egyetemisták nagyobb hangsúlyt fektessenek a hazánkban tanuló külföldi diákok között végzett misszióra. A közgyűlésen elfogadták a közhasznúsági jelentést, a költségvetést és az új missziós stratégiát, valamint megválasztották a diák vezetőségi tagokat.

A téli táborban szó esett a felsőoktatás jelenlegi átalakításának kérdéseiről is. A felsőoktatási kerekasztalon Tomka János, a KPMG Akadémia ügyvezető igazgatója, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, valamint Bejó László, a Nyugat-Magyarországi Egyetem oktatási dékánhelyettese a felsőoktatási rendszer anomáliájának hátterében meghúzódó kérdésekről, a tandíj létjogosultságáról, valamint a keresztyének felelősségvállalásáról beszéltek a missziós szervezet hallgatósága előtt.
- Mennyiségi vagy minőségi oktatásra van-e szükség, az adófizető vagy a diák fizesse-e meg a taníttatás költségeit - ezek súlyos kérdések. Nem biztos, hogy mindenki ugyanarra a válaszra jut, de ha egy diák komolyan utánajár ezeknek, akkor elkezdi betölteni a keresztyén értelmiségi feladatát ebben a krízishelyzetben. Bármilyen választ ad is, hitével és legjobb tudásával összhangban, igényesen képviselheti véleményét - magyarázta a missziós szervezet főtitkára.

Szerte a világon működnek keresztyén diákkörök az egyetemeken és főiskolákon. A magyar diákszövetség a közép-európai régió legnagyobbika. A magyar egyetemisták minden évben adakoznak a külföldi diákszövetségek valamelyikének, az idei téli táborban az albán diákszövetség megsegítésére gyűjtöttek adományokat. A diákkörök idén arra is vállalkoztak, hogy egy éven át imádkoznak Európa országaiért; a kontinens imatérképét a találkozó végén adták át a régió titkárának.

Jakus Ágnes
Képek: Capras Viktor

A MEKDSZ téli táborának internetes közvetítését itt tekintheti meg.