Ha enyhülnek a járványügyi korlátozások, akkor sem enyhülhet a felelősségérzetünk. A hatékony védekezés forgatókönyvéről és a várható jövőről Falus András immunológussal beszélgettünk.
Tanuljunk szelídséget Isten, egymás és a teremtett világ iránt. Lehetőségünk nyílik mértékletesebb, visszafogottabb, kapcsolataira és környezetére fókuszáló életet kialakítanunk.
Isten büntetése-e a járványhelyzet? Mit tanulhatunk belőle? Mi lehet a küldetése most Krisztus egyházának a társadalomban? Lányi Gábor református lelkésszel, a budapesti teológia tanárával beszélgettünk.
„Meg kell találnunk azt a formát, amellyel újra tudunk egymáshoz közeledni.” Beszterczey Andrással, az MRE Diakóniai Irodájának vezetőjével beszélgettünk a négy fal közé szoruló szeretetszolgálat lehetőségeiről.
Minden krízis magában rejti a növekedés lehetőségét. Milyen kapaszkodóink lehetnek a magány, a bezártságérzés vagy a távmunka nehézségeiben? Miként vihet a járványidőszak Istenhez közelebb? Kérdéseinkre Berényi-Jerebák Anikó pszichológus, a gazdagréti református gyülekezet tagja válaszolt.
Tavaly szeptemberben új fejezet nyílt a kávézó történetében: a fizetett munkatársak helyébe önkéntesek léptek. A hosszú távú jövőhöz elengedhetetlen, hogy a jelenlegi csapat bővüljön.
Vannak pillanatok, amikor ki kell állni magunkért, és vállalni múltunk örökségét. Jókay Károly mesélt nekünk családjáról, személyes útjáról és a szemléletformálás fontosságáról.
Egykor a prédikálással volt egyenragú, ma sok gyülekezetben a kevésbé fontos szolgálatok közé tartozik. A kántori szolgálat az istentisztelet lelkiségét emeli, ezért hiteles, szakképzett kántorokra van szükség.
A kisgyermekes időszakról és a kamaszok útra bocsátásáról,
a társas lét előnyeiről, szabadságról és tiszteletről meséltek nekünk a házasság hete idei arcai.
Erre a kérdésre kísérel meg választ adni Kodácsy Tamás református lelkész A homiletikai aptum című nemrégiben megjelent könyvében. Hogyan lehet elérni a jó hírrel az embereket? Miért megfizethetetlen a templomi igehirdetés? Kérdéseinkre a szerző válaszolt.
Közös az elhívása azoknak a keresztyén embereknek, akik szociális vagy egészségügyi területen dolgoznak. Ennek az igazságnak a felismerésére épül a Károli Gáspár Református Egyetem új karának szellemisége.
Nem azonnali eredményekért dolgozik, komolyan hisz a szolgálatában. Csak hiteles keresztyének által válhat egy iskola nemcsak egyházivá, hanem keresztyénné is, ebben nem kis felelősség nehezedik rá.
A legszomorúbb asztaltársaságoknak is szól ma az örömhír: Krisztus megszületett! Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspökkel, a zsinat lelkészi elnökével beszélgettünk a karácsony lényegéről, mely az igazi öröm forrásához vezet el bennünket.
Minden harmadik baba otthon is megszülethetne, ezzel szemben nemhogy az otthonszülés, de még a természetes szülés is indokolatlanul kevés. Miért egyeznek bele az anyák a császármetszésbe akkor is, amikor az nem is lenne feltétlenül szükséges? És mit gondol egy keresztyén orvos a lombikbébi-eljárásról? Tolnay Lajos szülész-nőgyógyász szakorvossal beszélgettünk.
Az egyetemi közösség nem család, nem gyülekezeti csoport, hanem olyan zarándokút, ahol mindössze pár évet vagyunk egymás mellett. Ez csak kísérés, de remény szerint olyan kísérés, amely a diákok számára utat mutat a következő évekre, évtizedekre is. Siba Balázzsal beszélgettünk.
Az igehirdetés akkor jó, ha hat. De hogyan lehet az emberi szó Isten üzenetévé? És miként kerülheti el az igehirdető, hogy manipulálja hallgatóságát? Horváth Levente református lelkész szó és tett tökéletes egységéről és a kegyelem erkölcsi következményeiről is beszélt megkeresésünkre.