„1956 magyar forradalma az emberi méltóság forradalma is volt egy olyan rendszerrel szemben, ami a kommunista diktatórikus politika értelmében pontosan azokat fosztotta meg alapvető jogaiktól, akiknek azt a boldog célt ígérte, amit éppen a történelem hordozna számukra." (Bogárdi Szabó István református püspök)
Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke XX. századi világomlások tanúja és elszenvedője volt. Az 56-os ellenálló 92 évesen is jó egészségben nyilatkozik a csütörtöki Heti Válasznak, mely nemsokára interjúkötetet is megjelentet az életútjáról.
Ausztria lakossága megrendülten fogadta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hírét. Az ausztriai magyar gyülekezetek is bekapcsolódtak a csaknem kétszázezer magyar menekült ellátásába és lelkigondozásába. Hogy hogyan, arról a felsőőri gyülekezet egykori lelkészének özvegye, Gyenge Imréné Edit néni mesélt.
Csúcsminőségű számítógépekkel felszerelt médiaműhelyt adott át a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a Károli Gáspár Református Egyetemen csütörtökön.
Előkerült az a fénykép, amely a nemzet és az egyház életében is a legszebb pillanatok egyikének állít emléket. A Magyar Távirati Iroda fotóriportere 1956. október 23-án kapta lencsevégre a budapesti teológia diákjait a felvonuló tömegben.
Vajon ki és hogyan szabta meg, milyen könyvek alkossák a Szentírást, és miért más a katolikusok Bibliája, mint a reformátusoké? A kánonról és a Bibliába be nem került könyvekről alkotott reformátori felfogásról beszélt A Második Helvét Hitvallás mai üzenetei című konferencián Zsengellér József, a budapesti református teológia dékánja.
Mindenkit hívunk a Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes koncertjeire, vendég Mészáros János Elek Csillag Születik győztes énekes, református presbiter.
A kormány annyit tud tenni, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítja nagypénteket, hogy ünnep is legyen, az az egyházak feladata - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának emlékülésén, pénteken Budapesten.
A lelkigondozó számára a hit, a spiritualitás, az Isten jelenléte nem csak opció, amit akár be is lehet vonni a segítő, terápiás folyamatba, hanem maga az emberi valóság. A tízéves Gyökössy Intézetről Tóth János református lelkipásztorral, az intézet vezetőjével beszélgettünk.
Máig háborús bűnösként, jelöletlen tömegsírban nyugszik az 1944–45-ös délvidéki vérengzés több tízezer halálos áldozata, köztük több ezer magyar. A tragédiát máig elhallgatás övezi. Informálni és a háborús bűnösként elkönyvelt, máig sem rehabilitált, ártatlan áldozatokra emlékezni – ez a célja a Délvidéki Magyar Golgota 1944–45 vándorkiállításnak.
„A hitbéli bátorságot a magyar református egyház akkor is magában hordozta, amikor a kommunista diktatúra legsötétebb időszakában elvették tőle nagy múltú iskoláit, szellemi vezérét, tudós püspökét száműzetésbe kényszerítették, vezetőit békepapokra cserélték, lelkészeit pedig kegyelemkenyéren tartották."
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából, az áldozatok és üldözöttek emlékére a Magyarországi Református Egyház Zsinata október 14-én 13 órától emlékülést tartott a Dunamelléki Református Egyházkerület Székházának dísztermében.
Átadták kedden a Budapesti Református Cigány Szakkollégiumot (RefoRom), amely roma származású, illetve hátrányos helyzetű, felsőoktatásban tanuló diákoknak biztosít kollégiumi elhelyezést, ösztöndíjat, önismereti, kulturális és szakmai programokat.