portré

Egy palacknyi derű

Jókedvű szőlőből lehet jó bort készíteni – ez a titok, vallja Mészáros Pál borász. A szekszárdi szőlősgazda nyerte el az év borásza címet tavaly, és az ő gazdaságáé lett az év szőlőbirtoka elismerés is. A református presbiter Istennek ad hálát a jó termésért, de sok mással is megajándékozta még a Teremtő – minderről szekszárdi pincéjében mesélt nekünk.

Az összetartozás dala

A barátaival karaokézott, amikor felfigyeltek a hangjára és meghívták egy televíziós tehetségkutató műsorba. Most is éppen versenyben van: hazánkat talán idén ő képviselheti az Eurovíziós Dalfesztiválon. A húszéves Pál Benjámin az apa-fiú kapcsolatról énekel, mint mondja, világhírnévre nem vágyik, de szeretne értéket közvetíteni a színpadon állva.

Tomi bosszújával kezdődött

Bár a színpadot harmincas évei közepén tollra cserélte, nyolcvanévesen is van benne valami művészi és bohém, ami miatt muszáj a szemnek rátapadnia. Úgy tűnik, fel sem veszi a tekinteteket; komótosan leveti kalapját, hosszú kabátját, csak a piros sálat hagyja még a nyakában. Megjött Tóth-Máthé Miklós suttogják a többiek. Az író pedig csendben elvegyül közöttünk.

Emberi hang

Szerinte éneket tanítani a legnehezebb, igaz, nála az is kaphatott ötöst, aki nem tudott énekelni. Szerinte ugyanis a műveltség komplex dolog, amire néha könnyebb szert tenni a szabad ég alatt, mint az iskolapadban. Sikeres karvezetőként pedig néha jobban szereti a próbákat, mint a fellépéseket. Szabó Szabolcs karnaggyal, nyugalmazott magyar–ének szakos tanárral beszélgettünk.

Az élet, nem a szó

Csaknem négy évtizede fáradozik azon, hogy a mindenkori dunamelléki püspök minél akadálytalanabbul végezhesse hivatali munkáját. Azt mondja, számadással elsősorban mégsem mindenkori főnökének tartozik. T. Kathona Zsuzsannával beszélgettünk.

Tücsök, aki hangyaként él

Egész falvakat tanít hegedülni, családokat énekeltet meg, és mivel sosem akart tökéletes lenni, de szabad annál inkább, engedett vonzalmának, és klasszikus hegedűről népi hegedűre váltott. Tücsök, aki hangyaként él – Draskóczy Lídiával beszélgettünk.

Futni a cél felé

Sokszor rácáfolt már arra, amit az orvosok megjósoltak neki, például elkezdett járni és érzéseit is kifejezi már. A nyolc és fél éves Szabó Ádám az egyik legvidámabb kisfiú, pedig ritka csontbetegségben szenved és súlyosan-halmozottan értelmi fogyatékos. Az idei Zsámbéki Templomfutás és Családi Nap bevételét az ő fejlesztésére ajánlják fel.

Izzó kérdések, hűlő ítéletek

Költő, a cigánymisszió kommunikációs munkatársa, egyházkerülőből lett keresztyén. Legszívesebben telekürtölné a világi sajtót azokkal a példaértékű emberi történetekkel, amelyekkel munkája során találkozik. Kortárs irodalomról, reformátussá válásáról, a cigánymisszióról és a művészet értelméről beszélgettünk a budapesti Adna kávézóban Molnár Illéssel.

NegyedÓra

Tisztán csengő, elgondolkodtató zene az övék – hangozzék bár aluljáróban vagy épp zenei nagyszínpadon. A két református fiatal az életben is egy párt alkot, a legnagyobb ajándéknak azt tartják, hogy tudnak együtt muzsikálni. A NegyedÓra együttes tagjaival, Tóth Orsival és Szabó Mátyással beszélgettünk.

Látogatóban Levente Péteréknél

A Gerecse lábainál fekszik egy mesebeli falu, annak van egy mesebeli portája, a mesebeli portának pedig meseszövő gazdája és gazdasszonya, Péter bátyó és Ildikó nénje. Bár először találkozunk, régi ismerősként köszöntenek.

A pillangó és a mélybúvár

A Gerecse lábainál fekszik egy mesebeli falu, annak van egy mesebeli portája, a mesebeli portának pedig meseszövő gazdája és gazdasszonya, Péter bátyó és Ildikó nénje. Bár először találkozunk, régi ismerősként köszöntenek.

A kapcsolat

A mondás szerint a suszternek a cipője lyukas, a fodrásznak a haja kócos. De milyen a házassága a párterapeutának?

Hitet és értelmet

A Bibó Istvánnal készült interjúnk második része.

Az Úr szolgálólánya

A református Bethesda Gyermekkórház megnyitásának százötvenedik évfordulóján ezúttal arra emlékezünk, kik is voltak az évtizedekig romos állapotban hagyott épület eredeti lakói. Róluk mesélt portálunknak az egykori diakonissza, a kilencvenesztendős Ágnes testvér.

Történelmet írtak

Egy vesztett szabadságharc nemzedékének tagja, a megtorlást kamaszfejjel élte át, ifjúsága a Kádár-rendszer felívelőnek látszó szakaszára esett, alkotó éveit pedig a demoralizálódó szocializmus idején élte.

Bátran az úton

Negyedszázada él teljesen vakon, de sokszor észre sem veszi, hogy nem lát – állítja Czirják László.

Egyvonalban Istennel

Simon Andrással, az egyvonalas rajzairól ismert grafikusművésszel budapesti műtermében beszélgetünk alkotásról, tehetségről, szeretetről, az élet értelméről. Röviden szólva: mélyre mentünk.

Építs, rombolj, plántálj!

Mikor élete legmeghatározóbb élményéről kérdezem, az ötvenhatos forradalmat meséli szenvedéllyel. Varga László azon az emlékezetes októberen megjárta a mennyországot és a poklot.

Majd meglátom az életedből!

Születésétől kezdve mosoly volt az arcán – mondogatta az édesapja. Pedig sokszor előfordult, hogy nem volt oka mosolyra. Édesapja korán beteg lett, lebénult, a tizennégy éves kislány pedig dolgozni ment, hogy segítsen a szüleinek. Boross Gézáné Szappanos Márta a nyolcvanöthöz közeledve is részese a budapesti teológia életének.

Siker az, amit...

Úrilány volt, egyke, a család szeme fénye. Erdélyi nagybirtokon nevelkedett jómódban, élete egyik legnagyobb büszkeségének mégis azt tartja, hogy minden műszak őt akarta kazánfűtőnek a műszarugyárban. Schwendtner Hannát és idős szüleit kitelepítették Budapestről az ötvenes évek elején, de a büntetésnek szánt rendelkezés a visszájára fordult.