Megannyi árnyalat

Cs. Szabó Sándor új regénye érző szívű, hús-vér emberként ábrázolja Kálvint, árnyaltan mutatja be kortársait, emellett tükröt tart elénk és saját hitünkről is elgondolkodtat minket.



Jehan Cauvin
. Ebben a formában talán elsőre ismeretlennek vagy idegennek hathat számunkra Kálvin János neve, ahogy az Cs. Szabó Sándor vallástanár és író nemrég megjelent, Kálvin című regényében szerepel. De még az eredeti francia névalaknál is meghökkentőbb lehet az a kép, amelyet a mű olvasása közben kaphatunk a nagy reformátor alakjáról, akit korábbi felszínes ismereteink alapján ennél sokkal ridegebbnek, érzelemmentesebbnek, komorabbnak képzelhettünk. A regény ugyanis – a szerző korábbi, Luther című kétkötetes művéhez hasonlóan – érző szívű, hús-vér emberként festi le számunkra Kálvin alakját, nemcsak bőséges történelmi forrásaira, hanem saját benyomásaira, megérzéseire és fantáziájára is támaszkodva. Ennek köszönhetően jóval átélhetőbbé teszi dilemmáit, küzdelmeit és másokhoz való kapcsolódásait, mint bármelyik életrajz vagy elemzés.



A Kálvin Kiadó és Harmat Kiadó együttműködésében megjelenő mű könyvbemutatójára 2023. október 17-én került sor a budapesti Bibliamúzeumban.
Az est során Csákai László református lelkipásztor részleteket olvasott fel a regényből.

Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója köszöntőjében kiemelte: minden könyvbemutató tisztelgés a mű, a szerző, a szerkesztő és a további közreműködő munkatársak előtt. Emellett minden könyvbemutató lehetőség arra, hogy megálljunk egy pillanatra abban a rohanásban, amelyben élünk, és találkozzunk egymással.

Együtt utazni Kálvinnal
A regényről szóló beszélgetés során Bagdán Zsuzsanna újságíró kérdezte Cs. Szabó Sándor szerzőt, Naszádi Krisztina szerkesztőt, valamint Lányi Gábor egyháztörténészt, egyetemi docenst (KRE HTK), a könyv lektorát.

Cs. Szabó Sándor a mű születéséről elmondta: az alapötlet már a Luther-regény írása során is ott motoszkált a fejében.
A történelmi összefoglalók mellett rengeteg korabeli forrásanyagot elolvasott, igyekezett életmódtörténetből is felzárkózni, és megkereste a Bibliából azokat az élethelyzeteket, amelyekkel Kálvin találkozhatott, majd utánanézett, hogy ezekhez milyen kommentárokat fűzött. Ezeket vetítette vissza az életére.



„A források olvasása során együtt fejlődtem a művel” – fogalmazott. „Közös pontokat találtam a magam életével, habitusával, és organikusan mentem végig az útján, együtt utaztam vele.”

Naszádi Krisztina szerint a könyv egyik nagy erénye, hogy amellett, hogy ismeretek széles tárházaként szolgál olvasója számára, a reformátorról és koráról festett képen keresztül saját hitünkről is elgondolkodtat minket.



Bár a regény erős és plasztikus kezdete Lányi Gábor számára kissé ijesztő volt, mert túlzásokba esett a középkor negatívumai kapcsán, és érződik rajta, hogy a mai kor embere írta, ennek ellenére a könyv korképe szerinte összességében hitelesnek mondható. Látszik, hogy jelentős kutatói munka van mögötte, ennek köszönhetően pontosan elevenedik meg benne a korszak élete, mentalitása.



Asszonyok szerepe
A legkevesebbet Kálvin gyermekkoráról tudjuk, ezért a könyv erről szóló fejezetének jelentős részét az írói fantáziának köszönhetjük.
Cs. Szabó Sándor nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy Kálvin gyerekkorában elvesztette édesanyját, hogy az édesapa szigorú ember volt, és a fiatalembert hamar kiszakították családjából. Ezek az élmények visszatérő motívumai a regénynek.



„Azt a kort éljük, amikor a traumákat keressük mindenki életében, és lehet, hogy csak ezért látjuk bele a műbe ennek a jelentőségét” – vélte Naszádi Krisztina.
Hozzátette: érdekes volt megtapasztalni, hogy Kálvin mindezek kapcsán milyen mély érzelmeket élt meg.



A szerző leszögezte, hogy nem a traumák felől szeretett volna a reformátor alakjához közelíteni, de a családi háttér bemutatása és jelentősége mellett nem mehetett el.
Azokból a felnőttkori, átteologizált írások alapján próbálta meg rekonstruálni a gyerekkort, amelyekben feltűnnek az édesanyjához kapcsolódó élmények is.



A regény keletkezésének egyik mellékterméke a Kálvin asszonyi szívekben című, 2022-ben megjelent, magánkiadású novellagyűjtemény, amelyből egy részlet a Parókia portál ismertetőjében is elolvasható. A novellák nem egyszer a regény egy-egy fejezetét mesélik újra női szemszögből.

„A történelmet nők és férfiak közösen alakítják, mégis a férfiak látszanak csak a porondon” – mondta a nők szerepéről Cs. Szabó Sándor. Sok érdekes asszonyi történettel találkozott az írás során, amelyet sehogy sem tudott beletuszkolni a regény dramaturgiájába, ezért írta meg ezeket különálló novellaként.



Barátok és ellenfelek
Valamiért Kálvin ellenségeiről többet tudunk, mint Kálvin barátairól, ez is csak kiemeli a regény mellékszereplőinek jelentőségét – fogalmazott Bagdán Zsuzsanna, aki arról is kérdezte beszélgetőtársait, hogy a regény miben változtatta meg korábbi Kálvin-képüket.



Cs. Szabó Sándor számára meglepő volt, amikor kutatásai során felismerte, hogy Kálvin nem volt olyan magányos harcos, mint ahogy elképzelte. Sok barátja volt, családos ember volt, szinte végig közösségben élt, és ez egészen más kontextust ad életének.

„Sosem volt törtető személy, de rendkívüli intellektusával kiemelkedett, akkor is, ha nem akart a közfigyelem elé kerülni” – mondta főhőséről.



Naszádi Krisztina a remek mellékszereplők közül is kiemelte Guillaume Farel alakját, illetve a Sorbonne-i egyetemi tanárokat. Az egyetem közege olykor a Harry Potter könyvek Roxfortjára emlékeztette.

A hasonlattal egyetértett Lányi Gábor is, hozzátéve: a regény egyik erőssége, hogy fényt irányít olyan személyekre is, akik eddig a sötét háttérben húzódtak meg.



A könyvben Kálvin „sötét” oldaláról is szó esik, ennek kapcsán a szerző kifejtette: fontosnak látta, hogy Szervét Mihály pere kapcsán „nekimenjen” a reformátornak. Rendkívül alaposan utánajárt az esetnek, elolvasta a periratokat, és bár nem egyértelmű, mekkora volt Kálvin szerepe abban, hogy Szervétet elítélték és megégették, szerinte Kálvin lehetett az, aki feljelentette őt az inkvizíciónál. Ugyanakkor azt is kiemelte: az utókor igazságtalan akkor, amikor mindezt csak Kálvin bűneként könyveli el, miközben senki nem veti Martin Bucer és Philipp Melanchthon szemére, hogy buzgón helyeselték a kivégzést.

Lányi Gábor elmondta: nem szeretne igazságot tenni ez ügyben. A perdöntő iratok valószínűleg közvetetten tényleg Kálvintól érkezhettek az inkvizícióhoz, de a körülményeknek többféle értelmezése is lehetséges, a regényé pedig csak egy ezek közül, még ha igen értékes vélemény is. Az eset a maga korában is vihart kavart és megosztónak bizonyult, még úgy is, hogy ebben a korszakban ez a szigor nem számított kirívónak. Számunkra az a fontos, hogy a régmúlt embereiről ne fekete-fehéren gondolkodjunk, hiszen ők is emberek voltak, megannyi árnyalattal.

Cs. Szabó Sándor Kálvin-regénye azért is fontos olvasmány, mert ráirányítja a figyelmünket erre a „megannyi árnyalatra”, elénk is tükröt tartva.

A könyv megrendelhető a Kálvin Kiadó és a Harmat Kiadó webáruházaiból, vagy megvásárolható a Bibliás Könyvesboltban is, amely nemrég költözött vissza a Ráday Házba.

Barna Bálint
Képek: Füle Tamás
 

 

Kálvin - könyvbemutató a Ráday Házban