Mennyit beszélünk keresztyénként a válásról? Vannak-e stigmák, bélyegek, amelyeket szívesen ragasztunk egymásra? Miért hasonló a keresztyének közötti válások aránya a nem hívőkéhez? Mi a helyzet a lelkészek házasságával?
A boldog házasság ismérveiről, az elköteleződést megelőző időszakról és a konfliktusok rendezéséről is szó esett az Őszintén a házasságról – Páratlan beszélgetés közismert párokkal címmel tartott pódiumbeszélgetésen az idei házasság hetén.
Ugyanolyan kötődési mintákkal érkeznek a házasságba, mint mások, hivatásuknál fogva mégis különleges helyzetben vannak. Ha elromlik a házasságuk, az utolsó utáni pillanatban kérnek segítséget, de a helyreállításban is kitartóbbak, mint az átlagemberek. A lelkészházasságok krízishelyzeteiről beszélgettünk Szőke Etelkával, a Gyökössy Szolgálat munkatársával.
Amikor életükben először találkoztak, azonnal kölcsönös vonzalom ébredt bennük egymás iránt. Ismeretlenül is kíváncsiak voltak a másikra, érdeklődésük pedig tizennyolc évnyi házasságban töltött idő után sem lanyhult. Azt mondják: a szerelem őrlángja mindmáig megvan, és néha egy kis tangóval vagy vitorlázással tekernek rajta. Fényénél pedig kirajzolódik mindaz, ami valóban felnőtté érlelte – nemcsak őket, de a legszentebb szövetséget is, amit ember emberrel köthet.
Megtapasztalni és gyakorolni a szeretetet, jellemesebb emberré válni, gyógyulni és gyógyítani – nincs még egy olyan intim kapcsolat, mint a házasság, amelyben mindezt a lehető legmesszemenőbben meg lehetne élni.
A közelgő országgyűlési választásokról, a nagy összegű állami támogatásról és a lelkészek politizálásáról is beszélt Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a zsinat lelkészi elnöke a református egyház hivatalos honlapján megjelent interjújában.
Anyagi haszonszerzés helyett a társadalmi felelősség vállalására hívták fel a figyelmet keresztyén vállalkozók nemrégiben a Sukorói Értelmiségi Kör kerekasztalán. A beszélgetésen szó esett arról is, mi segítene megnövelni a magyar vállalkozások befolyását nemzetközi színtéren is.
Vajon milyen szerepe van a hitnek a gyógyításban és a gyógyulásban? Miért hisz egy természettudós? Hogyan lehetne rendbe tenni a magyar egészségügyet? Minderről Falus András immunológus, Szarka Miklós pasztorál-pszichoterapeuta és Velkey György kórházigazgató beszélgettek nemrégiben a Sukorói Értelmiségi Kör orvosi kerekasztalán.
Vajon mi lehetne a megújulás záloga az egyházban? Hogyan formálhatjuk közös jövőnket? Politizáljon-e az egyház? Minderről a Sukorói Értelmiségi Kör közelmúltbeli, jubileumi konferenciájának teológus-kerekasztalán esett szó.
Istennek vagy embernek kell engedni, ha a közéletben olyan dolgokat tapasztalunk, amelyek az Úr rendjével ellenkeznek? Kinek tartozik felelősséggel a keresztyén tisztviselő vagy vezető, ha az államhatalomban tölt be pozíciót?
Megrendít-e bennünket azoknak a vértanúknak a sorsa, akiket hitükért öltek meg? Mond-e bármit is Brenner János katolikus pap, Gulyás Lajos református lelkész neve és sorstársaiké, akik az 1956-os forradalom leverését követő megtorlásnak estek áldozatul?
Infokommunikációs robbanás az 1500-as években? Igen. A reformáció generációját sokkolta az az információ tömeg, ami a nyomtatás elterjedésével zúdult rá. Luther prédikációit négy-öt nap alatt 4-5 ezer példányban kapkodták el, darabonként 10 olvasóval lehetett számolni. Ő volt a világ első bestseller szerzője, könyvei 1517 és 1530 között 300 ezer példányban keltek el, 95 pontja pedig az első kör email.
Az emlékév végén is nyitva a kérdés: milyen társadalmi hatásai vannak ma Magyarországon a reformációnak? Sashalmon erre bizonyosan érvényes válasz született.