„Nem tudtam, hogy ez a könyv jóvátétel.” Visky András Kitelepítés című könyvéről beszélgetett a szerzővel Balog Zoltán püspök, Ugron Zsolna író és Ablonczy Bálint újságíró a budapesti Ráday Házban.
A bizonyítvány nemcsak a diák teljesítményéről, de magáról a diákról is képet ad – legalábbis ezt kommunikáljuk a gyermekeink felé. De vajon jól van ez így?
Dokumentumfilmes eszközök, az érintettekkel készült interjúk és a teológiai alapokra épített világmagyarázat is segítségünkre lehet Trianon értelmezésében és a magyarság életlehetőségeinek körvonalazásában. Tallózónk a nemzeti összetartozás napján.
A mesék – bár hosszú utat tettek meg a szóbeli hagyományoktól kezdve a gyűjteményes kiadásokon át a mai gyerekkönyvekig – mindig konkrét társadalmi és közösségi problémákra reflektálnak.
Országszerte ballagnak azok a középiskolások, akiknek a diákéveit nagyban meghatározta a járványidőszak. Milyen hatással volt ez rájuk, hozott-e jó és maradandó változást a krízisidőszak? Kérdéseinkre egy református iskola diákja, egy szülő és az osztályfőnök válaszolt.
A háború elől elmenekült kárpátaljai magyaroknak szervezett találkozót a vasadi református gyülekezet lelkipásztora. A szülőföld és a rokonok hiányát viselik a legnehezebben, az itteni gyülekezetekben többen mégis lelki otthonra találtak.
Miért fontos, hogy mindig elegendően adjunk vért? Tamásné Bese Nórával, a Bethesda Gyermekkórház társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatójával a Visz a vérem elnevezésű, Richter Anna-díjat nyert programjukról beszélgettünk.
A társadalmi felzárkózás lépcsőfokairól szóltak a pódiumbeszélgetések a budapesti Ráday Házban tartott Roma Integrációs Napon. A résztvevők kóstolhattak tradicionális ételeket, táncolhattak autentikus dallamokra és megismerkedhettek a kortárs roma divattal is.
Hol nemzeti színű fejkötőt varrt, hol kiáltványt fogalmazott. Szendrey Júlia az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a honleány mintaképe lett.
Elsősorban a kamaszok és a fiatal felnőttek rajonganak érte, de sajnos a kisebbek között is dúl a Wednesday-láz. Mit tehetünk akkor, ha a mi gyerekünket is eléri?
Az idei cigánymissziós lelkésztovábbképzés a lelkészi hivatás évéhez kapcsolódóan annak kérdéskörét járja körbe, hogy a lelkipásztornak hol és milyen lehetőségei vannak a cigány közösségekben való szolgálatra.
A házasság a hétköznapokban dől el, jó példával pedig nemcsak közismert párok szolgálhatnak. A házasság hete mozgalom szervezői így idén is buzdítják a kisközösségeket, hogy történeteiket osszák meg egymással.
2022-ben hazánkban az év egyik központi témája lett a pedagógusi életpálya kérdése. De miért (nem) lesz valakiből pedagógus? Ezt a kérdéskört járta körül könyvében Szontagh Pál, aki a Károli Podcast vendégeként mesélt kutatásáról.
Összeállításunkban néhány dunamelléki példán keresztül mutatjuk be, hogyan érinti a református közösségeket – egy iskolát, egy gyülekezetet, egy üdülőt és egy idősotthont – az energiaválság és az infláció. Eközben a Magyarországi Református Egyház rezsialapot hoz létre.
Bibliaformában írta meg lelkész édesapja és családjának elképesztő kálváriáját Visky András kolozsvári író, aki ezzel egy román lágerben tett gyerekkori ígéretét teljesítette.
Az üldözött keresztyénekért érzett szolidaritásnak nemcsak emlékfal formájában kell megjelennie, hanem a szívünkben is fel kell épülnie. Literáty Zoltánnal az idei „vörös szerda” apropóján beszélgettünk.
Hit, élet, közösség – ez a hármas jelszava az idei országos katechetikai konferenciának. A katechetika és hittanoktatás összefüggéseiről, kérdéseiről és aktualitásairól Szászi Andreával beszélgettünk.
Élő műsor légiriadó és áramszünet idején: az egyetlen magyar nyelven is sugárzó kárpátaljai rádió, a református fenntartású Pulzus FM a megmaradásért küzd.