A fenti címmel rendezett konferenciát a cigány identitásról és a társadalmi mobilitásról a RefoRom és a KRE-BTK. Az ismert kutatók mellett roma szakkollégiumok hallgatói is előadtak. A cigány diplomásokról és közéleti szereplőkről, az elfogult híradásokról és arról is szó esett, hogyan őrizheti meg identitását a számára szokatlan, új közegbe kerülő roma fiatal.
A hitüket gyakorló keresztények gondolkodását, gyülekezeti kötődését, közösségi kapcsolódását és médiafogyasztási szokásait is vizsgálta a közelmúltban egy országos online kutatás. Több mint 2500-an töltötték ki a kérdőíveket.
Honnan lehet tudni, hogy ő az igazi? Mikor érdemes gyermeket vállalni? Miről kellett lemondaniuk és mit nyertek a házasságban? Erről vallottak a házasság hetén rendezett kerekasztal-beszélgetésen sikeres művészek és házastársaik.
Csupa szép pár, romantikus lánykérések, tökéletes esküvők – a közösségi médiumokban látott fotók tanúsága szerint a legtöbben példaértékű boldogságban élünk. Ha ez nincs is feltétlen így, azért a szeretetteljes párkapcsolat nem elérhetetlen álom. Erről beszélt a házasság hetén Záborszky Dávid lelkipásztor és felesége, Záborszky Zsófia pszichológus.
Azt mondják, ha könyvet írnának a házasságról, annak csupán egyetlen fejezete lenne, ami arról szól: figyeljünk az apróságokra. A legtöbb, amit ők tehettek tizenöt éve tartó házasságukért, hogy nem hagyták magukat eltávolodni egymástól – mondják. A házasság hete idei arcaival, Madarász Isti filmrendezővel és feleségével, Kerekes Monikával beszélgettünk.
Vasárnap kezdődik a házasság hete. Hazánkban tizedik alkalommal rendezik meg a programsorozatot a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával. A már huszonegy országban zajló mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire, valamint segítséget nyújtson a házasságra készülőknek vagy a párkapcsolati problémákkal szembesülőknek.
Éva pótolhatatlan, mert kitartó és a kitartás elengedhetetlen a mosodában, ahol dolgozik. Kemény munka ez, gyomor kell hozzá, de Éva kitart, nem hagyja magát, küzd, harcol a gyerekeiért, a családjáért. Mi lesz, ha költözniük kell?
A sport hazafiasságra, bajtársiasságra és nemcsak az egymás ellen, de az egymásért folytatott küzdelemre is megtanít. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a hit – mondta Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke portálunknak adott interjújában a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Amikor kicsi lány voltam, mindig arról álmodoztam, hogy a halálos ágyamhoz odahívok majd mindenkit, aki fontos, aki szeret és elmondom nekik, hogy cigány vagyok. Láttam a döbbent arcukat, és éreztem a megkönnyebbülést, hogy nem csapom be őket többé.
Keresztény társadalmi mártírium 1944–1956 címmel rendez egész napos nemzetközi emlékkonferenciát a Mika Sándor Egyesület a Győri Egyházmegyei Levéltárral közösen február 9-én, csütörtökön, Budapesten. A történészek célja az eddigi kutatások feltárásával az egyházon és az egész társadalmon belüli helyreállás elősegítése.
Három éve jártam utoljára Módoson, ezzel a kisfiúval még nem találkoztam, és ő sem velem. Elég volt néhány biztató tekintet és mosoly, hogy a gyermek, aki nagy kópé hírében áll, egyszer csak ott teremjen előttem, pedig már igazán semmi sem kötelezte volna arra, hogy még egyszer azt mondja: köszönöm.
Rajtam áll, hogy magyar leszek-e vagy sem, mert az, hogy ide születtem, a Kárpát-medencébe, még nem jelent semmit – jelentette ki Magyarnak lenni lehetőség címmel tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Kiemelt magyar értékek, amelyeket a magyarság önmagával, a világnak pedig legalább egy része a magyarsággal azonosít – ezek a hungarikumok. Hogy mi és miért lesz hungarikum, arról Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke beszélt a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Vajon milyen lehet a magyarság lelki arca? – ezt a kérdést próbálja megválaszolni a Harkányi Szabadegyetem, amely tizenkettedik alkalommal nyitotta meg kapuit az elmúlt hét végén. A hatnapos rendezvény témája idén a hungarikumok.
Hatvan évvel ezelőtt ezen a napon fojtották vérbe a magyar forradalmat a bevonuló szovjet csapatok. Tegnap este mégis a remény hangjai szólaltak meg a Kongresszusi Központban rendezett ’56 él című emlékkoncerten.
A szülőföld elhagyása gyászfolyamat és újrakezdés egyben - vallja Vályi-Nagy Ágnes. A bázeli református lelkipásztor harmincöt éve él Svájcban, de mint mondja, az idegenség érzése mindig megmarad.
Hatvan éve történt, de még mindig élénken emlékeznek 1956 őszére a budapesti református teológia egykori diákjai. A velük készült beszélgetésekből kötet jelent meg, a könyvbemutatóval egybekötött megemlékezésen pedig ők maguk idézték fel az október 23-án történteket és az azt követő időszakot a teológia Ráday utcai épületében.
Megelevenedtek a gyerekhősök, a fiatal forradalmárok, az ellenségek, a mártírok. Feldübörögtek a harckocsik, eldördültek a fegyverek. Találkozott a múlt és a jelen. A lónyays diákok nem felejtik ötvenhatot, de bizonyára mindig emlékeznek majd a forradalom hatvanadik évfordulójára is.
Ausztria lakossága megrendülten fogadta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hírét. Az ausztriai magyar gyülekezetek is bekapcsolódtak a csaknem kétszázezer magyar menekült ellátásába és lelkigondozásába. Hogy hogyan, arról a felsőőri gyülekezet egykori lelkészének özvegye, Gyenge Imréné Edit néni mesélt.