Amikor kicsi lány voltam, mindig arról álmodoztam, hogy a halálos ágyamhoz odahívok majd mindenkit, aki fontos, aki szeret és elmondom nekik, hogy cigány vagyok. Láttam a döbbent arcukat, és éreztem a megkönnyebbülést, hogy nem csapom be őket többé.
Keresztény társadalmi mártírium 1944–1956 címmel rendez egész napos nemzetközi emlékkonferenciát a Mika Sándor Egyesület a Győri Egyházmegyei Levéltárral közösen február 9-én, csütörtökön, Budapesten. A történészek célja az eddigi kutatások feltárásával az egyházon és az egész társadalmon belüli helyreállás elősegítése.
Három éve jártam utoljára Módoson, ezzel a kisfiúval még nem találkoztam, és ő sem velem. Elég volt néhány biztató tekintet és mosoly, hogy a gyermek, aki nagy kópé hírében áll, egyszer csak ott teremjen előttem, pedig már igazán semmi sem kötelezte volna arra, hogy még egyszer azt mondja: köszönöm.
Rajtam áll, hogy magyar leszek-e vagy sem, mert az, hogy ide születtem, a Kárpát-medencébe, még nem jelent semmit – jelentette ki Magyarnak lenni lehetőség címmel tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Kiemelt magyar értékek, amelyeket a magyarság önmagával, a világnak pedig legalább egy része a magyarsággal azonosít – ezek a hungarikumok. Hogy mi és miért lesz hungarikum, arról Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke beszélt a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Vajon milyen lehet a magyarság lelki arca? – ezt a kérdést próbálja megválaszolni a Harkányi Szabadegyetem, amely tizenkettedik alkalommal nyitotta meg kapuit az elmúlt hét végén. A hatnapos rendezvény témája idén a hungarikumok.
Hatvan évvel ezelőtt ezen a napon fojtották vérbe a magyar forradalmat a bevonuló szovjet csapatok. Tegnap este mégis a remény hangjai szólaltak meg a Kongresszusi Központban rendezett ’56 él című emlékkoncerten.
A szülőföld elhagyása gyászfolyamat és újrakezdés egyben - vallja Vályi-Nagy Ágnes. A bázeli református lelkipásztor harmincöt éve él Svájcban, de mint mondja, az idegenség érzése mindig megmarad.
Hatvan éve történt, de még mindig élénken emlékeznek 1956 őszére a budapesti református teológia egykori diákjai. A velük készült beszélgetésekből kötet jelent meg, a könyvbemutatóval egybekötött megemlékezésen pedig ők maguk idézték fel az október 23-án történteket és az azt követő időszakot a teológia Ráday utcai épületében.
Megelevenedtek a gyerekhősök, a fiatal forradalmárok, az ellenségek, a mártírok. Feldübörögtek a harckocsik, eldördültek a fegyverek. Találkozott a múlt és a jelen. A lónyays diákok nem felejtik ötvenhatot, de bizonyára mindig emlékeznek majd a forradalom hatvanadik évfordulójára is.
Ausztria lakossága megrendülten fogadta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hírét. Az ausztriai magyar gyülekezetek is bekapcsolódtak a csaknem kétszázezer magyar menekült ellátásába és lelkigondozásába. Hogy hogyan, arról a felsőőri gyülekezet egykori lelkészének özvegye, Gyenge Imréné Edit néni mesélt.
Máig háborús bűnösként, jelöletlen tömegsírban nyugszik az 1944–45-ös délvidéki vérengzés több tízezer halálos áldozata, köztük több ezer magyar. A tragédiát máig elhallgatás övezi. Informálni és a háborús bűnösként elkönyvelt, máig sem rehabilitált, ártatlan áldozatokra emlékezni – ez a célja a Délvidéki Magyar Golgota 1944–45 vándorkiállításnak.
Hitünkből értékek következnek – ez a címe Németh Zsolt református politikus nemrégiben megjelent könyvének. A szerző 2002 és 2014 közötti időszakban született beszédeiből, interjúiból és írásaiból válogatott kétkötetes mű egy hívő politikus felelősségéről is sokat elárul.
Már nem hisznek a multikulturalizmusban a hollandok, akik évtizedek óta együtt élnek a migrációval. Hollandiában a hivatalos adatok szerint a lakosság több mint négy százaléka iszlám vallású. Evert van Vlastuin holland református újságíró azt mondja, nehéz kérdés, van-e keresztyén válasz a migrációra.
Idén ünnepeljük 1956-os forradalom 60. évfordulóját. A Magyarországi Református Egyház 2016. október 14-én emlékzsinatot tart Budapesten, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday utcai székházában.
Koncertekkel, templomi idegenvezetéssel, gyermekfoglalkozásokkal és számos különleges programmal várják az érdeklődőket a református templomok a Nyitott Templomok Napján.
Száz programpont közül választhatnak, ha ellátogatnak az idei RENDR-re. A dunántúli Református Egyházi Napokat hetedik alkalommal rendezik meg, ezúttal Balatonfüreden.
Képes – e együtt élni a keresztyénség és az iszlám? Mi a keresztyén ember lehetősége és felelőssége a menekültválsággal összefüggésben? Van –e realitása annak, hogy nagyhatalmú mágnások pénzelik a migránsokat? Bűn, ha valaki nem menekültként, hanem a jobb élet reményében érkezik Európába? Ezeket a kérdéseket is feltettük Bogárdi Szabó István református püspöknek, a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnökének.