Tisztázódási folyamat kezdődött
A következő iskolai tanévtől országszerte kötelezően választható tantárgy lesz a hittan, illetve az etika az általános iskolák első és ötödik évfolyama számára. A dunamelléki püspök elmondta, az éppen zajló jelentkezésekről még nincs teljes és átfogó képe az egyháznak, de az eddigi adatok arról árulkodnak, hogy vélhetően több évig tartó alkalmazkodási és tisztázódási folyamat kezdődött el.
- A hittanoktatás első szakaszában inkább vesztesnek látszunk majd, mintsem nyertesnek, de pár év múlva bizonyosan mindenki jól látja majd ennek az igen-igen szükséges új közoktatási elemnek a hasznát - fogalmazott Bogárdi Szabó István az egyházkerület Ráday utcai székházában rendezett május 8-ai kerületi tanácsülésen.

Ellentmondásos előkészületek
Ellentmondásosan alakult a hittanoktatásra jelentkezés lebonyolítása - tette hozzá a püspök. Egyes tanintézményekben ugyanis várakozásokon felüli a hittan tantárgyra jelentkezők száma, jó néhány iskolában viszont - mint mondta - elkedvetlenítő az eredmény.
- Bár néhány iskola vezetése igen udvariasnak mutatkozott, elszabotálta a szülők tájékoztatását vagy technikai nehézségekre hivatkozta késztette őket arra, hogy gyermekeiket ne hittanra írassák. Másutt a gyülekezetek nem álltak a helyzet magaslatán, nem érezték meg, hogy most nem a szokásos hittanbeíratási kampányról van szó; vagy éppen az nem derült ki, hogy mennyire fontos lenne a magyar közoktatásban minden gyermekkel megismertetni a hit alapelemeit.

Kedvező kép
Sok vita kíséri az elmúlt esztendei népszámlálási adatok közzétételét is - folytatta az egyházkerület püspöke. Arról, hogy milyen könnyen csúszik el a statisztikai adathalmaz ideológiai mezőbe, szerinte az árulkodik a legjobban, hogy a nagycsütörtökre eső közzététel napját némi apokaliptikus túlzással sokan úgy értelmezték, az volt a magyarországi egyházak nagycsütörtöke.
- Az adatok a tíz évvel ezelőttihez képest nagymértékű visszaesést mutatnak, részben az egyházhoz való tartozás öntudatos vállalásában, részben pedig az erről való nyilatkozási készségben. Pedig, ha figyelembe vesszük, hány választójogú felnőtt egyháztagunk van, ehhez hozzátesszük a saját népmozgalmi adatainkat és a templomba járók tényleges számát, a mostani népszámlálási eredmények így is igen kedvező képet mutatnak rólunk - mondta a püspök.

Nem vettük komolyan
- A mostani indulatok nyomán azonban az is kitűnik, nem vettük igazán komolyan, hogy a népegyházi jelleg megszűnőben van, vagy már meg is szűnt - tette hozzá Bogárdi Szabó István.
- Régente sokan kívánatosnak is tartották a népegyház megszűnését, elsősorban azért, hogy tiszta és világos, határozott és elkötelezett egyháziasságon alapuljon egész egyházi életünk. Ma már azonban az egykori szekularizáció-bajnokok sem hangoztatják ezt olyan erőteljesen. A népszámlálás eredményeiben ugyanis elsősorban az a nyomasztó, hogy mekkora létszámú az a közösség, amely kiterjedt intézményegyüttest tart fenn. Vagyis, az a szempont, hogy hány úrvacsorázó tagunk van, most egészen hátra került, pedig ehhez képest még mindig igen jelentős létszámú és befolyásos testületnek tűnik a Magyarországi Református Egyház.

Missziói egyház népegyház helyett
Az, hogy a népszámlálás eddigi értékelése nem nélkülözi az ideológiai felhangokat, nem segít a helyzet reális és missziói stratégiát is létesítő feldolgozásában. A leginkább elgondolkodtató az, hogy Magyarország lakosságának egyharmada nem kívánt erre a kérdésre válaszolni - hívta fel a figyelmet a püspök.
- Lehet, hogy egyszer majd megtudjuk ennek az okát is. Mindazáltal, arra buzdítok mindenkit, hogy továbbra se érezze úgy, hogy a nagy létszámú reformátusság semmi egyébre nem kötelezi, csak hivatalnoki tétlenségre, várakozásra, hogy jöjjenek már azok a reformátusok és vegyék igénybe az egyház szolgáltatásait. Ez már tíz évvel ezelőtt is helytelen és végzetes magatartás volt, most még inkább az. Gyülekezeteink megelevenítése, új gyülekezetek szervezése, a virágzó gyülekezetek tovább erősítése – ez most a mindennapi parancs, s ennek megvalósításához kell a misszió számos és sokféle útját járnunk.

Élénkül a vita?
- Noha a tavaly nyáron elfogadott és most újra tárgyalandó egyházügyi törvényben mindjárt regisztrált egyházként fogadta el a Parlament a református egyházat, mélyen érint minket a törvényről folyó, szűk esztendeje tartó vita - mondta a dunamelléki püspök.
Mivel az egyházügyi törvényt számos más törvényen kell átvezetni, szerinte nem csendesedni, hanem élénkülni fog a vita annak ellenére is, hogy a módosított törvény várhatóan megfelel majd az Alkotmánybíróság kívánalmainak. Ennek ellenére Bogárdi Szabó István hangot adott abbéli örömének, miszerint a Parlament bizottságai, a törvényhozó képviselők számos alkalommal megkeresték a református egyházat is, kérve annak véleményét és állásfoglalását a készülő törvényhez.

Felléptek a világi pereskedés ellen
A püspök szólt a zsinaton folyó törvényhozás két jelentős közelmúltbeli eredményéről is, így megemlítette, hogy az országos törvényalkotó testület elfogadta a bírósági törvény módosításának egy részét. A törvénymódosítás igényét a dunamelléki egyházkerület esperesei terjesztettek a zsinat elé nemrégiben.
- Tíz esztendővel ezelőtt kerületi közgyűlésünk kinyilvánította, hogy a bibliai szabályok értelmében az egyházban folyó vitákat vagy visszaéléseket és fegyelmezetlenségeket egyházi bíróság előtt kell tisztázni, és nem helyeseljük, ha valaki rögtön világi bírósághoz fut. Ma is tartom, hogy ez a döntésünk helyes volt. Most úgy tűnik egyszerűbb és világosabb lesz az egyébként egyszerű és világos ügyek lezárása.
A püspök szólt arról is, hogy a legutóbbi zsinaton elfogadott lelkészekről és szolgálatukról szóló törvény vélhető módosításának hatályba lépésével az egyházkerületi szabályrendeletet is módosítani kell majd. A rendeletmódosítás elfogadására a következő tanácsülésen vagy kerületi közgyűlésen kerülhet sor.

A tanácsülés a dunamelléki egyházkerületben található, egyházi tulajdonban lévő intézmények életéről és költségvetéséről szóló múlt évi beszámolókkal zárult. Szó esett többek között arról, hogy a korábban a KRE Nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskolai Karához tartozó fővárosi Tábita Kollégium a Ráday Felsőoktatási Diákotthon felügyelete alá került; a Biblia Múzeum rekonstrukciójának részeként pedig könyvesbolt nyílik az egyházkerület Ráday utcai székházában. A Bibliás Könyvesboltot május 24-én, pénteken nyitják meg.

A tanácskozó testület a református intézmények 2012. évi zárszámadásait maradéktalanul elfogadta.

Jakus Ágnes

Képek: Füle Tamás