Ausztria lakossága megrendülten fogadta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hírét. Az ausztriai magyar gyülekezetek is bekapcsolódtak a csaknem kétszázezer magyar menekült ellátásába és lelkigondozásába. Hogy hogyan, arról a felsőőri gyülekezet egykori lelkészének özvegye, Gyenge Imréné Edit néni mesélt.
Csúcsminőségű számítógépekkel felszerelt médiaműhelyt adott át a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a Károli Gáspár Református Egyetemen csütörtökön.
Vajon ki és hogyan szabta meg, milyen könyvek alkossák a Szentírást, és miért más a katolikusok Bibliája, mint a reformátusoké? A kánonról és a Bibliába be nem került könyvekről alkotott reformátori felfogásról beszélt A Második Helvét Hitvallás mai üzenetei című konferencián Zsengellér József, a budapesti református teológia dékánja.
A lelkigondozó számára a hit, a spiritualitás, az Isten jelenléte nem csak opció, amit akár be is lehet vonni a segítő, terápiás folyamatba, hanem maga az emberi valóság. A tízéves Gyökössy Intézetről Tóth János református lelkipásztorral, az intézet vezetőjével beszélgettünk.
Máig háborús bűnösként, jelöletlen tömegsírban nyugszik az 1944–45-ös délvidéki vérengzés több tízezer halálos áldozata, köztük több ezer magyar. A tragédiát máig elhallgatás övezi. Informálni és a háborús bűnösként elkönyvelt, máig sem rehabilitált, ártatlan áldozatokra emlékezni – ez a célja a Délvidéki Magyar Golgota 1944–45 vándorkiállításnak.
„A hitbéli bátorságot a magyar református egyház akkor is magában hordozta, amikor a kommunista diktatúra legsötétebb időszakában elvették tőle nagy múltú iskoláit, szellemi vezérét, tudós püspökét száműzetésbe kényszerítették, vezetőit békepapokra cserélték, lelkészeit pedig kegyelemkenyéren tartották."
Hitünkből értékek következnek – ez a címe Németh Zsolt református politikus nemrégiben megjelent könyvének. A szerző 2002 és 2014 közötti időszakban született beszédeiből, interjúiból és írásaiból válogatott kétkötetes mű egy hívő politikus felelősségéről is sokat elárul.
Egymás előtt imádkozni; kimondani Istennek, amit magunknak sem merünk bevallani; áldozatot hozni az Istennel való kapcsolat ápolásáért – minderről a Kárpát-medencei református ifjúsági imaéjjelen meséltek hívő fiatalok.
Hosszú sorok kígyóztak a szerző asztalánál Viola Judit történelmi kalandregényének bemutatóján. Az első kötetes írónő fáradhatatlanul dedikált, végül kevésnek bizonyult a könyváruház készlete. A református lelkipásztor Sasok a viharban című regénye vérzivataros, trónviszályos esztendőkben, a XIII. századi Magyarországra repíti az olvasót.
„Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.” (Mt 5: 5)
Az idei Teremtés hete igazi utazásra, lelki ösvényre invitálta azokat, akik érzik és értik, hogy a világunk nem mindennapi üzem.
Négyszáz év múltán a nagy utazó, református lelkész Szepsi Csombor Márton nyomába eredt Móser Zoltán fotóművész és Szalai Attila újságíró, politológus.
„Őbenne élünk, mozgunk, vagyunk” – ez a bibliai Ige a fő témája a Sófár református dicsőítő mozgalom őszi konferenciájának. Az október 29-ei találkozó teológiai, életviteli és művészeti előadásain és műhelyein a többi közt szó esik a dicsőítésről mint életstílusról, a hétköznapi elcsendesedésről és a Szentlélek erejével végzett szolgálatról is. A nap dicsőítő esttel zárul.
Magyarságukhoz és felekezetükhöz is erősen ragaszkodnak azok a Nyugat-Európában megalakult református gyülekezetek. Az ő képviselőik találkozóján szólítottunk meg egy helyben lakó és egy fél magyarországnyi területen szolgálatot végző lelkipásztort, valamint a legnyugatabbi, saját lelkésszel nem rendelkező gyülekezet gondnokát az ausztriai Felsőőrött.
Jövőre lesz éppen 450 esztendeje, hogy a svájci protestánsok közös hitvallását, a Második Helvét Hitvallást elfogadta az akkori debreceni zsinat. A Heidelbergi Káté mellett református hitünket összegző hitvallásunk mai üzenetéről gondolkodnak teológus szaktekintélyek a Károli egyetem Hittudományi Kara és a református egyház Zsinata közös szervezésében megvalósuló kétnapos konferencián.