Különös, furcsa és megdöbbentő - ilyen a csoda. Elmondani nehéz, énekelni róla talán könnyebb. De hogyan lehet szólni arról, amire nincs magyarázat? Erről kérdeztük a hazánkban turnézó holland gospelkórus tagjait.
Kamaszként egyszer a Duna-korzón sétált osztálytársaival és arról álmodozott, hogy jó lenne majd valamelyik szépen csillogó luxusszállodában dolgozni pincérként. Csokornyakkendőben, elegáns öltönyben képzelte el magát, ahogyan éppen felszolgál. Tizenöt év sem telt el, és teljesült az álma, bár egészen másképp, mint gondolta.
Istentiszteleti sorozatot szervez a vizsgaidőszakban egyetemistáknak a Pesti Református Egyetemi Misszió (PROMISSZ) és a Soli Deo Gloria Szövetség (SDG) a pesti oldalon.
Pótfelvételit hirdetett a Károli Gáspár Református Egyetem. Református hittanoktató, református hittanár-nevelő, illetve protestáns teológus szakra várják a jelentkezőket, alap-és mesterképzéseken egyaránt. A diploma megszerzése után hittanoktatóként, illetve hittantanárként is el lehet helyezkedni.
Visszaszorulóban van a drogdílerhálózat, mégsem lélegezhetünk fel, mert csupán a terjesztési módszerek változtak: ma már többségében az interneten keresztül rendelik a kábítószert a fogyasztók. Kínában és Indiában jól képzett vegyészek állítják elő a drogot, amelyet fürdősóként vagy növényi tápszerként hoznak be az országba – erről is beszélt a Parókia portálnak Victorné Erdős Eszter, a húszéves református Válaszút Misszió vezetője.
Számok bűvöletében élünk. Amit nem lehet megszámolni, az szinte nem is létezik. Pedig tudjuk jól, mennyire manipulálhatóak vagyunk éppen a számokkal. Szükségünk van objektív tudásra, az adatokat azonban meg kell tanulnunk helyesen értelmezni. Gondoljunk a szeretet erejére: hányszor átéljük saját kis életünkben, hogy egy apróság, egy ember kedvessége sokkal nagyobb erő, megszámlálhatatlanul több, mint ha sokan tettek volna valamit, és jó lenne a statisztika.A Református Félórában Nagy Károly Zsolt kultúrantropológussal a népszámlálási adatok tanulságairól Fekete Ágnes beszélgetett.
Irodalmi összeállítással köszönti a lap az édesanyákat, melyben versek és Mikszáth Kálmán Az anyák szerelme című novellája szerepel. A Harangszó vezércikkét ezúttal Fábián Tibor főszerkesztő jegyzi, korunk „jóérzésű polgárának", az ellenvéleményt elviselni képtelen sértett rugódozásairól. Írásának címe: Botránkozásaink.
Folyamatosan a szeretetről beszél, stílusa lenyűgöző, zsúfolásig megtelnek a termek előadásain. Bagdy Emőke pszichológus feszes napirend szerint él, korán kel, számos meghívásnak tesz eleget, nemcsak a lelkét, a testét is karbantartja heti három tornaórával. Hetvenkét évesen is gyönyörű, azt mondja, szinte mindig boldog, és elárulja azt is, hogy neki is van pszichológusa.
Katartikus pillanatok, el nem évülő felismerések, felszabadító megkönnyebbülés - mindezek emlékezetes állomások a megtérés útján. Egy buszon, baráti társaságban, gyülekezeti körben vagy magányos órákban - a megtérés módja és ideje személyre szabott. Összeállításunkban hívő emberek mesélnek arról, hogyan tértek meg.
A közösségi oldalakon dögös húszévesnek láttatják magukat, valójában azonban apa nélkül felnövő, önmagukkal és a világgal küzdő gyerekek. Az egyházban vajon megtalálják, amit a család nem adhat meg nekik? Ad-e elég útmutatást a Szentírás az éretté váláshoz? Erről is szó lesz az idei Csillagponton.
Lelkészek soha nem járnak közéjük, más sem nagyon merészkedik oda. A helyiek majd egy kilométer távolságból mutatják, hogy merre van a cigánytelep, és figyelmeztetnek: jobb, ha nem megyünk be. Két nőnek nem tanácsos. Nem fogadjuk meg az intelmeket, elindulunk.
Rossz házassághoz hasonlította az egyházügyi törvény körül kibontakozó hosszas vitát a Károli egyetem jogi karának dékánja. Antalóczy Péter szerint nem könnyű olyan törvényt hozni, amellyel elégedett a többség. 2011-ben számos kisegyház szenvedett komoly presztízsveszteséget, amikor egyik pillanatról a másikra megszűnt egyházi státusza a parlament döntése nyomán. A kormány múlt pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek az egyházi törvény módosítására tett javaslatát, amely szerint minden vallási közösség használhatná az egyház megnevezést.
Nick Vujicic nem pusztán motivációs trénerként jóra, erőre hívta hallgatóságát, hanem kimondta: Isten nélkül nincs értelme az élet egyéb perspektíváinak. Irónia, de igaz és nem öncélú gondolat: hibáztatni Istent és azt számon kérni, hogy néhány évtizedre nincs egészségünk, pénzünk, olyan lehetőségünk, ami másnak lehet – mi értelme van? Itt az van, amink adatott, de perspektívánk nyílt az örök életre! Azonban Nick Vujicic nem elvont valóságként beszélt Jézusról, hanem úgy, mint a legjobb barátról, aki helyettünk elrendezte bűneink büntetését!
Hiába élnek sokan körülötte, a lakótelepi ember mégis magányos. A tömbházak dzsungelében hiányoznak a közösségek, főleg az olyanok, ahol beszélgetni lehet. Mégis van olyan hely, ahol nem szól a zene, hanem csönd van, az emberek figyelnek egymásra és kérdeznek. Ha tehetik, vissza is jönnek.
Nem az, de állítja, soha nem fog meghalni. Nem azért jött, hogy a pozitív gondolkodást hirdesse, hanem az igazi reményt. Nick Vujicic ausztrál prédikátor szerint a fizikai hátrányok helyett a félelem a legnagyobb fogyatékosság, mert ez épek és sérültek életét egyaránt gúzsba köti.
Álszentség azt állítani, hogy több köt össze minket, mint ami elválaszt, de nem tagadhatjuk, sok közünk van egymáshoz. Kevés olyan nyilvános vitára volt példa az elmúlt évszázadokban, ahol egy ortodox zsidó rabbi és egy keresztyén teológus-professzor beszélgetnek egymással. Pedig mindkét vallás több ezeréves történeteket hasogat szombatról vasárnapra.
Lompért - Ady „másik hazája", avagy a helyi református templom a művelődéstörténész szemével. A lap címoldalon olvasható riportját Ozsváth Sándor jegyzi. Orbán Levente, a Hiszem és vallom rovat szerzője ezúttal vezércikkben hangsúlyozza a 450 éves református hitvallás, a Heidelbergi Káté jelentősségét.
„Keresztyén emberek között egészen más az élet, szabadabb lehetsz, mert biztos lehetsz benne, hogy szeretnek téged. Hiszem, hogy ez az iskola másoknak is megadhatja azt a jót, amit én kaptam" – rövid részlet egy tizenegyedikes lány gimnáziumi füzetekben olvasható vallomásából. A nagykőrösi Arany János Református Gimnázium 20 éve került vissza az egyház tulajdonába. A hálaadó ünnepségen újjászületésről beszéltek.
Búcsút intettek családjuknak, barátaiknak, az itthoni éghajlatnak és ízeknek, majd külföldre indultak szerencsét próbálni. Napjainkban olyan mértékű az elvándorlás, amelyre becslések szerint utoljára száz évvel ezelőtt volt példa. Ugródeszka vagy végállomás a külföldi munka? Erről kérdeztünk néhány külföldön élő magyar fiatalt.