Első alkalommal adták át a Szabó Imre-díjat a budapest-fasori református gyülekezetben. Az első budapesti esperes szellemi örökségét leszármazottai a fiatal tehetségek támogatásával is szeretnék kamatoztatni.
Püspöknek is titulálták, noha nincs nyoma, hogy egyházkormányzati feladatokat látott volna el. Mindvégig megmaradt tudós prédikátornak, annak a szelíd tanítónak, aki pályája kezdetén volt. Szegedi Kis Istvánra emlékezünk halála 450. évfordulóján.
Istennel kötött fogadást élete szerelmére, és mindhárman nyertek vele. Magyar László szőlősgazda és Magyarné Balogh Erzsébet református lelkipásztor éppen negyven éve fogadtak életre szóló hűséget egymásnak. Ma is vallják: életük akkor terem gyümölcsöt, ha Krisztusban marad – akár a szőlővessző a tőkén.
„Isten mindig nyitott ajtókat, hogy többet végezhessek, mint amennyit én gondoltam” – fogalmazott a nemrég Dizseri-díjjal kitüntetett Szarka Miklós, akivel szakmai életútjáról beszélgettünk.
A megtérés ajándék, vagy a saját, felnőtt hitéért mindenkinek magának kell megküzdeni? Interjú Szabó Dénes karnaggyal, a Nemzet Művészével az Isten-ember kapcsolat ágairól-bogairól, zenei utalásokkal fűszerezve.
„Hétvári Andrea vagyok. Meseországban hét mesebeli váram van, és mindegyikben lakik valaki” – sokáig így mutatkozott be a gyerekeknek az első magyar nyelven született óvodásoknak szóló imádságoskönyv szerzője.
Hálával tölti el mindaz, ami megadatott neki, és a sikert nem kizárólag a saját érdemének tekinti. Gémesi Csanád református kardvívó olimpikonnal beszélgettünk.
Százharminc évvel ezelőtt, 1891 októberében született Palló Imre, Kossuth-díjas operaénekes, akit 90 éve kértek fel a pándi református gyülekezet presbiterének, 85 esztendeje pedig főgondnoknak választották. A jeles évfordulók alkalmából és az Operaház néhai igazgatójának életére, pályájára emlékezve Topor István előadást tartott a felújított pándi református templomban.
Olykor határokat feszeget, olykor hidakat épít, de minden esetben kilép a templomkerítésen kívülre, hogy olyanokat is elérjen, akiket korábban nem. Bóna Zoltán portréja.
A Biblia akkor tölti be szerepét, ha a papír és festék olyan üzenetté válik, amelyből élő hit fakad – vallja Karasszon István, aki hivatásának tekinti, hogy az ószövetség-tudomány szeretetére nevelje a teológushallgatókat.
Egy hivatását szerető, ám egyháza tanításaiban megingó katolikus pap és egy nyakas kálvinista családból származó fiatal nő egymásra és Istenre találásának története.
Már gyerekkorában kiválasztotta magának a könyvtár. A hobbija lett a hivatása, így a Ráday Könyvtár második otthonává vált, idén pedig elnyerte a könyvtárosok legnagyobb szakmai kitüntetését, a Szinnyei József-díjat. Kovácsné Pázmándi Ágnessel beszélgettünk.
Huszonhat évesen választották meg gyülekezeti gondnoknak, ezt a szolgálatot hite szerint csak alázattal lehet betölteni. Vulkanológiával foglalkozó keresztyén kutató, aki fontosnak tartja, hogy hitet és tudományt soha ne állítsuk szembe egymással.
Papgyerek volt a kommunista érában, nem tanulhatott tovább, de rajzolni szeretett – ez volt az egyik menedéke. Dizseri Eszterből író, rajzfilmes reklámszakember és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál megálmodója lett. Bátor és mesébe illő életéről otthonában kérdeztük.
Vannak pillanatok, amikor ki kell állni magunkért, és vállalni múltunk örökségét. Jókay Károly mesélt nekünk családjáról, személyes útjáról és a szemléletformálás fontosságáról.
A kisgyermekes időszakról és a kamaszok útra bocsátásáról,
a társas lét előnyeiről, szabadságról és tiszteletről meséltek nekünk a házasság hete idei arcai.
Bibliaórát, filmklubot tart, de nem a parókián. Evangélizál, de nem egyházias közegben. Ő az a megszólítható lelkipásztor, aki együtt kúszik-mászik a rábízottakkal, testi-lelki épségükért is felelősséget vállal – ha kell, a fegyverek erejével.