„Óhatatlanul előfordul, ha az emberek körben állnak, hogy valakivel szemben állok. De ha Krisztus áll középen, Krisztuson keresztül látom a másik embert is. Krisztusinak látom a másik embert is, a maga gyarlóságai közepette is. Krisztusinak látni az embert, krisztusinak látni a közösséget a maga gyengeségeivel is, szent hivatásomnak tartom."
Nézd a fájdalmas mozdulatlanságot a jóra, ahol minden fa lekaszabolásra vár. Fák nélkül búslakodik a patakmeder. A magasba törő zöld katedrálisok mindent behálózó gyökérzete nélkül szétmállik életünk szilárd talapzata.
A reformáció örökségéről, az anyagi átláthatóságról, az üldözött keresztyének melletti kiállásról, a vezetői tisztújításról és a hittanoktatás sikeréről is beszélt Bogárdi Szabó István püspök a dunamelléki egyházkerület november 9-iki közgyűlésén. Beiktatták hivatalába Szabó Ferenc egyházkerületi főjegyzőt, a Kálvin téri templomban pedig felszenteltek 34 dunamelléki lelkipásztort.
A szabadságharc tábori lelkésze, Petőfi és Arany barátja, költő. Nélkülöző diákként lopott tűzifát, majd egy verséért állt haditörvényszék előtt. Nem szerette a tisztségeivel járó feszengést, de kötelességét mindig maradéktalanul teljesítette, sőt, annál is többet tett. Verseinél talán csak közreadott imádságai lehettek népszerűbbek. Tompa Mihályra emlékezünk.
Néha az a csoda, amikor egy bortermő vidéken az emberek megérzik a tiszta víz jó ízét. A szekszárdi református gyülekezetben sokan járnak a templomba meríteni vasárnaponként. Hivatásról, családi életről és a szolgálatról kérdeztük a közösség lelkipásztorait, Kaszó Gyulát és Kaszóné Kovács Karolát.
„Magyar ember nem hagyja el a hazáját! Még a bitófa alá is vasalt nadrággal megyek!” Ezek Gulyás Lajos feleségéhez intézett szavai. A lelkipásztor az 1956 utáni megtorló gépezet egyetlen olyan egyházi áldozata, akit jogerős bírósági ítélettel végeztek ki.
Infokommunikációs robbanás az 1500-as években? Igen. A reformáció generációját sokkolta az az információ tömeg, ami a nyomtatás elterjedésével zúdult rá. Luther prédikációit négy-öt nap alatt 4-5 ezer példányban kapkodták el, darabonként 10 olvasóval lehetett számolni. Ő volt a világ első bestseller szerzője, könyvei 1517 és 1530 között 300 ezer példányban keltek el, 95 pontja pedig az első kör email.
Az emlékév végén is nyitva a kérdés: milyen társadalmi hatásai vannak ma Magyarországon a reformációnak? Sashalmon erre bizonyosan érvényes válasz született.
Svájc. Az első bicskám, egy júliusi hógolyócsata és a hatalmas zöld mezők jutnak róla eszembe. Gyermekkori emlékek, valamikor a kilencvenes évek közepéről. Persze, felnőttes dolgok is előbukkannak a vidám emlékek mögül – Kálvin és Szervét, az Institutio, s valahogy az egész refomátusságom – minden örömével és nyűgével együtt.
A keresztény élet nem feltétlenül arról szól, hogy az ideig való földi életünkben megélt nehéz helyzetek mindegyike megoldódik. Sokkal inkább szól arról, hogy olyan ígéretekkel egészül ki az életünk, melyek átívelnek az ideig-óráig tartó nehézségek fölött.
A Szentírás Szövetség alapítványvezetői pozíciója 2018 elejétől megüresedik, így ennek betöltésére keres most a Szövetség kuratóriuma alkalmas személyt:
Vajon mit jelent ma reformátusnak lenni? Hogyan alkotnánk meg saját 95 pontunkat? A kérdésre egy kutatás résztvevőiként mi magunk adhatjuk meg a választ: lelkészek, presbiterek, egyházi oktatási intézmények diákjai, egyháztagok. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő felmérés a református identitást és életmódot vizsgálja. Minderről a kérdőíveket összeállító és kielemző Nagy Károly Zsolt református teológust, kulturális antropológust kérdeztük.
Nem lezárunk egy emlékező évet, hanem elkezdjük a következőt, az 501-et. Együtt ültetünk egy almafát. Megvendégeljük egymást, megtekintjük a műhelyek alkotásait, a nyitott ajtókat. Beszélgetünk, megosztunk abban a közösségben, amelyet Isten Igéje teremtett közöttünk. Beszámoló a budapesti Baár–Madas Református Általános Iskola reformációs projekthetéről.
Gimnáziumunkban 2017. október 26-án került megrendezésre a Pályaorientációs Nap, melynek változatosságát és magas színvonalát számos felsőoktatási intézmény delegáltja biztosította.
„Képeket festeni az evangéliumhoz olyan, mint az ég és a föld közé állni, és a képi világ lenyomatával jelezni, hogy Aki öröktől van, nem olyan nyilvánvaló – de itt van.” A Bibliamúzeum új időszaki kiállítása Karátson Gábor festőművész Márk evangéliuma ihlette akvarelljeit mutatja be.