Mi hasznát veheti egy lelkész a teológián tanultaknak? Mennyire korszerű a tudása? Min múlik, hogy valaki be tudja tölteni lelkészi hivatását egy egész életen át? Felekezetközi körkép.
Miért érdemes megtartani a keserűséget és a haragot? És miért érdemes elengedni? Hogyan látja a megbocsátás és a megbékélés kérdését egy tragikus baleset és egy népirtás túlélője?
Ha emberséget gyakorolunk, akkor esély nyílik arra, hogy megértsük azokat a keresztényeket, akik más felekezetekhez tartoznak. Ha meg tudjuk hallgatni egymást, talán az is kiderülhet, sokkal több minden köt össze minket, mint gondolnánk.
Folytatódik a közel-keleti keresztények ellehetetlenítése. Hősies küzdelemről, fegyveres és szellemi hadviselésről hallottunk Észak-Irakban. Az ott élő keresztények erőt merítenek abból, hogy őseik már az iszlám vallás megjelenése előtt gyakorolták hitüket. De vajon nekik lehet-e reményük ma ugyanerre?
A Károli Gáspár Református Egyetem kurzusán a hívő Tolkien életrajzi vonásai mellett, a műveiben rejlő keresztyén szellemiség, az átvett teológiai koncepciók, biblikus párhuzamok, újszövetségi motívumok és áthallások is helyet kaptak.
Az előadás közérthetően, szemléletes kísérletekkel, a világ nagy környezeti kihívásait bemutató vetítéssel, kvízversennyel gazdagítva járta körül a klímaváltozás korántsem könnyed kérdéseit.
Hogy lehetséges az, hogy kereszténységünk egy másik pólusán egy egyházi elöljáró kijelenti, hogy be kell tiltani a kereszteket, mert ezzel sértjük a muzulmánok hitét? Mit hoztak ők magukkal, ami nincs meg nekünk? Ők vajon szégyellnek Allah követői lenni? Egyre nehezebb kérdéseket kell feltennünk, amikor a migrációt vizsgálva figyeljük Európa sorsát.
Biztonságra, lakhatásra és megélhetésre van szüksége azoknak az üldözött keresztényeknek, akik a háború és a szélsőséges iszlamista terror elől menekülnek a Közel-Keleten és Afrikában. Hazánkban a világon először helyettes államtitkárság jött létre azért, hogy a szenvedők hangja legyen szerte a világon, nekik pedig kézzelfogható segítséget nyújtson.
A keresztyéni szeretet, mint a tudatos és intézményes kapcsolatépítés indítéka? Ilyenek a koreaiak, köztük a keresztyének: egyszerűek, praktikusak, nekilátnak a dolgoknak, építenek. Kapcsolatokat is. Missziót is. Magyarországon is.
Február 15-ig jelentkezhetnek a továbbtanulni szándékozók a 2018-as felsőoktatási felvételire. A Károli-egyetemen több mint háromezer diák kezdheti meg idén tanulmányait.
Az Iszlám Állam visszaszorítása, a harcok megszűnése után az iraki keresztyének hazatérnek, és próbálják újrakezdeni az életüket, újjáépíteni templomaikat, otthonaikat.
Elsajátítani a keresztyén értékrenden alapuló, etikus vezetést – ez volt a célja a közelmúltban Budapesten megrendezett GLS Nemzetközi Vezetői Konferenciának, amely idén négyszáz vezető részvételével zajlott.
Részt vett az Iszlám Állam elleni harcokban, igaz, az ő fegyvere az a fényképezőgép, amelynek objektívjén keresztül három kontinens lakosságához jutottak el szavak nélküli tudósításai a háború poklából. Az igazi harcot azonban a lelkekért vívja, mert időközben rájött: a muszlim emberekért került a Közel-Keletre keresztyénként. Fehér Bertalan fotóssal beszélgettünk.
Ott állhattunk, végigsétálhattunk Genfben a reformáció nemzetközi emlékműve előtt. De fel sem merült bennem, hogy ellenőrizzem Illyés Gyula versének első sorát, tényleg száznegyvenhármat kell-e lépni, hogy végigérjen az ember a szoborsor előtt.
Nyugat-Európában tabuként kezelik, hogy a menekültek bántalmazzák keresztyén társaikat, eközben az otthon maradott iraki keresztyének még mindig nem térhetnek vissza a háború sújtotta övezetbe, hogy ismét birtokba vegyék lerombolt otthonaikat. Párbeszéd a keresztényüldözésről címmel rendezett geopolitikai konferenciát a Fővárosi Örmény Önkormányzat a közelmúltban.