Istentisztelet 2023. január 1-jén

 

(Dr. Kereskényi Sándor)

 

Lekció: Lk 9,37-43

Textus: Lk 9,37/a.43.

Szeretett Testvérek!

 

Legutóbb tavaly, vagyis tegnap délután hallgattuk meg Lukács evangéliuma folytatásos történetének soron következő epizódját. Három apostol, Péter, János és Jakab Jézus társaságában töltötte az éjszakát.

A sorozat mai része így kezdődik: „A következő napon, amikor lejöttek a hegyről, nagy sokaság ment eléje."

Óriási váltás. Fent a hegyen Jézus Mózessel és Illéssel beszélgetett. Az akkor már évszázadok óta elhunyt két ószövetségi szereplő az apostolok szeme láttára ott állt, és Jézus „élete végéről beszéltek, amelynek Jeruzsálemben kell beteljesednie." (Lk 9,31)

Péter úgy meglepődött, hogy „nem tudta, mit beszél", és azt ajánlotta, hogy rendezkedjenek be egy darabig ott, a hegyen. Majd ők mindegyiküknek készítenek egy-egy sátrat, úgyhogy lehet tovább beszélgetni!

De „Alighogy ezt kimondta, felhő támadt, és beárnyékolta őket. Nagyon megrémültek, amikor a felhőbe kerültek."

Persze, hogy megrémültek, amikor a felhő beárnyékolta őket! Azt érezhették, amit a názáreti Mária, Gábriel angyal látogatásakor. Karácsonykor hallottuk, hogy nyugtatta meg az angyal Máriát: „Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél!... a Magasságos ereje árnyékoz be téged".

A hegyen, a felhőben Péter és a másik két apostol is hallott hangot: „Ez az én Fiam, akit kiválasztottam, reá hallgassatok!" Hozzájuk nem is angyal, hanem Jézus Atyja, Izráel Istene szólt.

Mózes és Illés eltűnt. Jézus és három tanítványa a hegyen töltötték az éjszakát. Másnap lejöttek. Nem tűnődhettek sokáig az előző nap megrázó eseményein. Már messziről láthatták a nagy tömeget, ami a hegy lábánál várta őket.

A tömegnek mindig van egy alaphangja. A halkan beszélgető emberek zsongása. Az emelkedőn leereszkedő Jézusnak és tanítványainak nem kellett találgatni, hogy vajon ki várja őket a legjobban. Egy férfi túlkiabálta a tömeget, és Jézus segítségét kérte. Beteg volt a fia. Az apa elkiabálta a tüneteket: „valami lélek" hatalmába keríti, és olyankor váratlanul „kiáltozni kezd". Közben „úgy rázza őt, hogy habzik a szája". Aztán amikor véget ér a roham, még az utóhatások is gyötrik szerencsétlen gyereket.

Az édesapa még gyorsan hozzátette, hogy volt már egy másik rendelésen is, de sajnos csalódnia kellett: „Megkértem tanítványaidat, hogy űzzék ki, de nem tudták."

Jézus kinyitotta a rendelőjét: „Vezesd ide a fiadat!" A gyerek még csak megindult felé, amikor az ördög (mert az volt!) kérés nélkül megmutatta, mit tud: leteperte a fiút. Jézus sem váratta az ijedt apukát; „ráparancsolt a tisztátalan lélekre, meggyógyította a gyermeket, és visszaadta az apjának."

A gyógyítás eredményét, és a beavatkozás mögött felismerő Gyógyító előtti hódolatot legszebben a tömeg reakciója adta vissza: „Mindnyájan elámultak az Isten nagyságán."

Előző nap a hegyen, János és Jakab nevében is Péter mondta ki: „Mester, jó nekünk itt lennünk...". Másnap már a Jézust váró sokaságról olvassuk: „Mindnyájan elámultak az Isten nagyságán."

Egyik nap csoda a hegyen. Másik nap csoda a völgyben. Mind a két helyen: Jézus jelenlétében.

Tegnap még szilveszterezett a világ. Ma már arra ébredt, úgy folytatódik az élet, ahogy abbamaradt. Tegnap még ki hogyan; okkal, vagy ok nélkül, hálát adva vagy mesterséges hatásokhoz kapkodva örvendezett. Ma felébredtünk. Kijózanodtunk a folytatásra.

A három apostol előző nap ószövetségi csillagokat látott. Mert Mózes és Illés, Izráel népének valamikor, és azóta is kiemelkedő, ünnepelt szereplői voltak. Péter, János és Jakab együtt élték át a feledhetetlen élményeket, találkozásokat, olyan helyszínen, és olyan közegben, olyan hangot hallva, ami messze meghaladta a képzeletüket.

Másnap az eleven, kézzelfogható valóságba érkeztek. Tömeg. Betegség. Nyomorúság. Tehetetlenség.

De aztán történt valami! Mert Jézust várták. Mert Jézus belépett a képbe. Mert Jézust kérték. És Jézus gyógyított.

Ahogy a három apostol előző nap a hegyen, az emberek lent, a hegy alján, az előző, hegyi jelenésről mit sem tudva „elámultak az Isten nagyságán."

December 31. Január 1. Egyik nap, másik nap.

December 31 és január 1: Jézus jelenlétében. 2022 és 2023: Jézus jelenlétében. Isteni élmények, Isten hangja, isteni közeg Jézussal, fent a hegyen. Sokaság, baj, fájdalom, gyámoltalanság, cselekvésképtelenség „lent" a valóságban. De! Az is Jézussal!

Óév, új év. Miben különböznek?

Az óévet már áttekinthetjük. Az már megvolt. Azt már értékelhetjük.

Az új év? Eddig tíz és fél óráját éltük át. A többiről semmit nem tudunk.

Vagy mégis?

Igen! Ahogy 2022-ben bízhattunk Jézus jelenlétében, úgy 2023 sem telhet el Nélküle!

Hogy' töltsük el ezt az évet? Hogy' legyünk olyanok, akik nem azt a kifakadást hallják Jézustól, amit a gyerek betegségével és az édesapja hitével szemben kudarcot vallott, a hegy lábánál maradt tanítványok? Az ő tesze-toszaságukat hallva ugye, „Jézus így szólt: Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek, és meddig szenvedlek még titeket?"

Hogy fogadjuk azokat, akik ismerve keresztyénségüket (Tényleg! Ismerik? Tudják rólunk? Kiderült rólunk?) olyan dolgokat kérnek tőlünk, amit mástól nem mernének?

Az evangéliumi példákat, és azokon belül is elsőképpen Jézus példáját tekintve én ezt tanultam, és ezt adom át nektek:

2023-ban legyetek visszahúzódó tanítványok! Nem a szolgálattól, nem a világtól, hanem a benneteket körülvevő, ártó hatásoktól! Csak úgy tudjuk felmérni, aztán rangsorolni, aztán megoldani a ránk váró feladatokat, ha előtte kellő időt töltünk Jézus társaságában. Amíg nem Ő, hanem más, mások hatnak ránk, addig annak, addig nekik megfelelők lesznek a döntéseink és a cselekedeteink. Meg is tapsolnak érte. Aztán, amikor egyedül maradunk magunkban, Jézussal, olyasmit fogunk elrebegni, amit a költő (Szentmihályi Szabó Péter) így adott vissza: „A siker mindent igazol, / mindent feledtet a hírnév. / A sikernek jár a mosoly, / bökj oldalba, ha sírnék..." Vonulj vissza, és beszélgess Jézussal! Beszélgess! Ne csak te beszélj! Várd ki a válaszát!

Jézus tanítványaként 2023-ban készíts időbeosztást! De ne úgy, hogy egymást érjék a tennivalók! Legyen mindegyik között egy sáv, amit arra használhatsz, ami váratlanul adódik. Arra, ami hirtelen eszedbe jut, mert elmulasztottad. Mert halogattad. Mert nem volt kedved hozzá. Mert másnak akartad átpasszolni, de még nem sikerült. Használd a semmire be nem osztott idődet arra is, hogy semmit sem csinálsz! Tudod, ki jelentkezik be abban a szent semmittevésedben? Az addig lehalkított Szentlélek Isten. Adásba kerül. Adni fog valamit. Te pedig fogadóképes leszel. Nem úgy, mint régi te-magad, aki már azon gondolkodott, mit kell csinálnia fél óra múlva. Nem. A szent semmittevésben a következő tennivalódon is áldás lesz. Mert a minősített időközben a következő teendődhöz szükséges áldást kapod a Szentlélektől.

Jézus 2023-as tanítványaként mozdulj meg! Teljesen természetes, hogy arra, ami történik; arra, ami eljut érzékszerveid valamelyikéhez; arra azonnal válaszolsz. De nem mindegy, hogyan! Lefagysz, vagy akcióba lépsz? Sajnáltatod magadat, mert ugye, nálad sajnálatra méltóbb nincs is e világon, vagy megsajnálsz valakit, és teszel felé egy lépést? Egyetértesz azokkal, akik felhívják a figyelmet a segítségre, vagy segítesz? Mérlegeled a lehetőségeidet, vagy mérlegre teszel mindent, amit azért adott neked a jó Isten, hogy lásd, mennyi áldást oszthatsz, és el is kezded osztani?

Jézus új évi tanítványaként szabadulj meg attól, ami szennyez! Dobd ki, ami megromlott! Tedd le, zárd ki, töröld le, kapcsold ki azt, ami árt, és nem húz ki a bajodból! Bocsáss meg magadnak, mert Isten mindent megbocsátott neked, ha(!) elhiszed, hogy odaverte Jézus kezébe, lábába a kereszten! Igen, még azt is, amiről azt hiszed, hogy megbocsáthatatlan. Hiszed, Isten mindenhatóságát, vagy sem? Hiszed, hogy még a te vétkeidet is eltörli, vagy sem? ... Na, erről van szó! A hitedről. Hidd el, hogy még téged is annyira szeret Istent, mint őt, akiről el tudod képzelni, hogy nagyon szereti! Bocsáss meg magadnak, és végre: bocsáss már meg neki is! Neki, akinek a legnehezebb megbocsátani! Ha megteszed, olyan érzékelhető lesz a lelked szennyének kitakarítása, mint amikor 5 kilót lefogytál! Igaz, milyen jó volt?...

Végül: ne legyenek elvárásaid másokkal szemben, és ne engedj mások, veled szemben támasztott elvárásainak!

Az állandó hasonlítgatás helyett, végre, annyit várj el magadtól 2023-ban, amennyire erőt, feladatod kaptál az Úrtól! Azt teljesítsd! Azt képes leszel teljesíteni. A többi istentelen, szentlelketlen, kivitelezhetetlen dolgot felejtsd el!

Tudod mi lesz, ha sikerül? Körülnézel, és azt látod majd, amit a hegy lábánál váró sokaság: „Mindnyájan elámultak az Isten nagyságán." Nem a tiéden; „az Isten nagyságán"! Ámen