Hogyan tud egy gyülekezet a körülötte élők javára lenni? Mikor jó az igehirdetés? Miért és meddig érdemes a lelkészi szolgálatba beépíteni a lélektan eredményeit? Thoma Lászlóval, a Gazdagréti Református Gyülekezet lelkészével beszélgettünk.
Vaddisznópörkölt, bakonyi betyárleves és sűrűgulyás is szerepelt a Vértesaljai Református Egyházmegye múlt szombaton, Cecén rendezett IV. főzőversenyén.
Komoly elköteleződést jelent kántornak tanulni. Akik ezt vállalják, értéket kapnak és adnak másoknak. Van, aki hangszerrel, más az énekhangjával emeli a lelkeket Istenhez.
Van-e értelme tíz fővel gyülekezeti táborba menni? Ugyan már. Tudom, a kevesebb több, de mégis jobban mutat, ha sokan vagyunk. Tíz főt azonban könnyebben megtart egy csónak, ha mély vízre kell evezni.
Ott, ahol a madár se jár, egy apró református gyülekezet parókiát kap. Isten ott is munkálkodik, ahol nem várnánk, és lelki otthont készít elő egy cigány közösségnek.
Történelmi mérföldkő a csömöri gyülekezet, de a település életében is a Magvető Házának átadása. A beruházás első ütemében felépült a gyülekezeti terem, a lelkészi hivatal, valamint a lelkész szolgálati lakása, de a közeli jövőben kitárhatja ajtaját Isten Háza is.
„Majdhogynem pásztor nélkül való nyáj volt ez a gyülekezet. Már maguk az emberek is lemondtak saját magunkról, havi egy istentisztelet jelentette a lelki életet” – Székely Zsolt
Interjúnk Monostori Ferenccel, a Dunamelléki Református Kántorképző vezetőjével a tanfolyamról és az orgonisták mai szerepéről gyülekezeteinkben. A kántorképzőre június 15-ig várják a jelentkezéseket.
Felépült az újpalotai református gyülekezet korszerű és esztétikus temploma, ám a gyülekezet nem akarja az úri középosztály zárt világát építeni. Egyetlen adósságuk maradt: szeretni.
Templommá bővítették a korábbi imaházat Nyárlőrincen, mert már kicsi volt az épület. A gyülekezet azt vallja, elsősorban a fiatal generáció számára építkeztek. Bogárdi Szabó István püspök hangsúlyozta: a külső változásokon túl a legfontosabb, hogy emberként is képesek legyünk megváltozni, és Isten törvénye szerint élni.
Közeleg a pünkösd, sok gyülekezetben ilyenkor kerül sor a konfirmációra. Egyre többen felnőtt fejjel tesznek vallást hitükről és elköteleződésükről a református egyház tanításai mellett. De vajon miért akar az ember felnőtt fejjel református lenni? Összeállításunkból kiderül, Isten nem ismer sablont.
A budapesti Ráday Levéltárba érkezett az a mintegy hetvenéves fényképalbum, amely 54 fekete-fehér képet tartalmaz a II. világháborúban megrongálódott magyarországi református egyházi épületekről. A rejtélyes tabló Cambridge-ből érkezett Pákozdra, Kardos Péter református lelkész pedig személyesen hozta el a fővárosba, hogy minél többen belelapozhassanak.
Mit keres egy cigány pap ott, ahol a madár se jár? Ha a madár nem is, de a Szentlélek leszállt a jánoshalmiak közé. Egyetlen cigány református sem volt korábban a Bács-Kiskun megyei településen, mostanra tizennyolcan konfirmáltak. Mielőtt hallották volna az evangéliumot, volt, aki csak a drogban, más az öngyilkosságban látott kiutat. De azt mondják: kiapadhatatlan forrásra leltek Jézus Krisztusban.
Értelmiségi kerekasztal-beszélgetésekkel ünnepelte fennállása tizedik évfordulóját a Sukorói Értelmiségi Kör az elmúlt hétvégén. A falubeli értelmiség a református lelkipásztor kezdeményezésére kezdett rendszeresen találkozni egy évtizeddel ezelőtt.
Néha az a csoda, amikor egy bortermő vidéken az emberek megérzik a tiszta víz jó ízét. A szekszárdi református gyülekezetben sokan járnak a templomba meríteni vasárnaponként. Hivatásról, családi életről és a szolgálatról kérdeztük a közösség lelkipásztorait, Kaszó Gyulát és Kaszóné Kovács Karolát.
Svájc. Az első bicskám, egy júliusi hógolyócsata és a hatalmas zöld mezők jutnak róla eszembe. Gyermekkori emlékek, valamikor a kilencvenes évek közepéről. Persze, felnőttes dolgok is előbukkannak a vidám emlékek mögül – Kálvin és Szervét, az Institutio, s valahogy az egész refomátusságom – minden örömével és nyűgével együtt.
Vajon mit jelent ma reformátusnak lenni? Hogyan alkotnánk meg saját 95 pontunkat? A kérdésre egy kutatás résztvevőiként mi magunk adhatjuk meg a választ: lelkészek, presbiterek, egyházi oktatási intézmények diákjai, egyháztagok. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő felmérés a református identitást és életmódot vizsgálja. Minderről a kérdőíveket összeállító és kielemző Nagy Károly Zsolt református teológust, kulturális antropológust kérdeztük.