Hogyan lehet megbocsátani annak, aki kegyetlenül lemészárolta szeretteinket? Hogyan lehet egy borzalmas tragédia után újrakezdeni? Hogyan képesek áldozatok és bűnösök együtt folytatni? A ruandai kiengesztelődés útja példát ad mindenkinek.
A fiatalok vágynak a közösségre és szeretnék szeretni a hazájukat. Nem könnyű megszólítani őket, de borúlátással, pesszimizmussal nem jutunk előre. Üzeneteinket nem terhelhetik nyelvi béklyók.
Nem mindenki sikeres, aki jól teljesít, ugyanakkor nem minden sikeres ember büszkélkedhet kiemelkedő teljesítménnyel. Akkor végül is min múlik a siker? Kérdéseinkre Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, a Harvard Egyetem oktatója válaszolt.
Számomra megnyerő, hogy ugyanaz a család- és párterapeuta szerző, aki világhírű, s módszerét Európában is minden szakember elismeri, tudott együtt gondolkodni egy keresztyén terapeutával, hogy megkeressék a közös pontokat, s a keresztyének számára külön is megtalálják a fogódzókat a házasság nehéz idején.
Szerette a csendet. A vidék csendjét különösen. Ritkán volt alkalma itt lenni. Megállt a kertben és nézte a fákat, bokrokat. A szilvafa ágai roskadoztak a sok gyümölcs alatt. Talán már bánta, hogy ennyit termett.
A valódi önmegvalósítás nemcsak rólunk szól, hanem a kapcsolatainkról is. Ez egyszerre szabadság és kihívás. Pál Feri ennek a lehetőségeiről és dilemmáiról beszélt az idei Csillagponton.
Isten háza nem a változatlanság, hanem a gyógyulás és a remény helye. Akkor van értelme felújítani, ha a benne élő gyülekezet erőt és hitet ad a településen élőknek. A csabdi reformátusok hálaadó istentiszteletet tartottak templomuk és parókiájuk felújításáért augusztus 18-án.
Miért és hogyan lesz valakiből kutató-mentő, és mi ad neki erőt ehhez az elhíváshoz a bevetések során? Többek között erről is mesélt nekünk Hegedüs Gábor, a Magyar Református Szeretetszolgálat önkéntese.
Segítség a lelkipásztoroknak, hogy a saját gyülekezetükben a szolgálatba bekapcsolódó aktív munkatársakat, világi vezetőket, presbitereket, tanítókat készíthessenek fel a gyülekezeti szolgálatok hatékony végzésére.
Az érzelmi intelligencia fontosságát nem szabad se túlmisztifikálni, se lebecsülni. De fejleszthető-e mindenkinél? Amennyiben igen, akkor milyen mértékben, és hogyan?
Sokunknak magától értetődő dolog a címben foglalt feltétel, bármerre indulunk, nálunk van a Szentírás. De akad olyan úticél is, amelyik kifejezetten tanácsolja, hogy legyen a kezünkben, amikor hozzájuk látogatunk. A brémai Bibelgartenben ingyenesen sétálgathatunk, miközben láthatjuk azokat a növényeket, amelyekhez egy-egy igehelyet is megjelöltek a kert kitalálói, létrehozói.
„Azt hiszem, a világ okos emberek nagy hahotája közepette fog elpusztulni, akik azt fogják hinni, hogy mindez csak vicc” – fogalmazott Søren Kierkegaard dán teológus 1841-ben. Ha ma minden jel katasztrófára utal, miben reménykedjünk keresztyénként az ökológiai krízisek időszakában?
A megtérő Saul, a közismert népdal, a halottakat életre hívó trombita, a kakukk és a csalogány – a nyár vége igazi lelki és kulturális feltöltődést ígér az OrgonaPont koncertsorozatban.
Egy jamaikai barátom Bob Marleyt idézve beszélt nekem először a mentális rabszolgaságról. Az egykori angol gyarmaton élők nyilván sokat tudnak nemcsak az elnyomásról, hanem arról is, hogy annak milyen utóhatásai vannak. Persze, nekünk, magyaroknak sem kell messzire utaznunk ahhoz, hogy elnyomásról vagy annak hatásairól beszélhessünk.